Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Askercz É.: A Storno család Sopron, Bécsi utcai műterme
lékezéseiben azt írja, ekkor még kevés ember volt Bécsben, aki jól tudott gótikus stílusban tervezni (1852—53-ban). A bécsi Centralkomission... pedig a számukra végzett munka elismeréséül 1857-ben tagjává választja 7 . Ez időben sokat foglalkozik tehát rajzolással, tárgy tervezéssel, többek között asztali díszt készít Lipót főherceg részére, címlapot és műmellékleteket tervez a Niederösterreichische Gewerbeverein lapjának a Gewerbe Kunstblattnak 8 . Mindezeket a munkákat szakítja meg az olasz—osztrák háború és mostohafiának halála 1859-ben. A munkamegrendelések csökkennek, a fiú halálával a kéményseprő üzlet vezetése is rá vár. Hazatér. A bécsi kapcsolatok, az ott végzett munka juttatja az első hazai megrendeléshez, a soproni Szt. Mihály-templom kifestéséhez, illetve restaurálásához. E munkát a konvent Lehmann bécsi udvari festővel akarta elvégeztetni egyszínű, barokkizáló motívumokkal. Storno a munkát nehezen nyeri el, már 1860-ban is készít terveket, melyeket végül is a Centralkomission hagy jóvá, és a munka csak 1862—63-ban kezdődhet el. Máig felderítetlen még Storno bécsi tevékenysége, pedig ez az az idő, amelyben megismerkedhetett az építészeti rajzolással, tervezéssel, amelyben későbbi tevékenységéhez az alapokat megszerezte. A soproni munka és a bécsi kapcsolatok révén kerülhetett kapcsolatba magyar kollégáival és megbízóival is. A Bach-korszak után itthon csak lassan indulhat el valami kulturális tevékenység. A magyar múlt emlékeinek számbavétele, majd később megóvása akkor indult meg. Storno egyike a kevés gyakorlott szakembernek, ezért hamar kap megbízatásokat; 1867-ben a Muraközben, 1869-ben Erdélyben méri fel és rajzolja a régiségeket a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 9 . Az Akadémiának küldött rajzok mellett írásos beszámolóit is közli az Archeológiai Értesítő 10 . Közben megbízzák a pannonhalmi bencés apátság altemplomának helyreállításával és kifestésével, majd az épület további részei következnek. Valószínű, hogy az Akadémia megbízásából készített színvázlatai vezették megbízóit abban, hogy freskók helyreállítását kérjék tőle, így a 70-es években a Felvidéken ilyen megbízásoknak tesz eleget (Lőcse, Jánosi). Storno első hazai megbízatása a soproni Szt. Mihály-templom restaurálása az első hazai példa, amely még bécsi szellemben készült. Az egységes, középkori stílusban tervezett helyreállításnak áldozatul estek barokk oltárok, sírkövek és más berendezési tárgyak, valamint építészeti részletek. Storno ugyanakkor kevéssé avatkozott az építészeti szerkezetbe, mindössze kibontott nyílásokat, boltozatokat, újrafaragott és helyenként át is faragott elpusztult részleteket. Ebben a magatartásban valószínűleg az építészeti gyakorlatok hiánya is közrejátszott. A kifestés mellett az új berendezés volt hivatva az épület stílusegységét megteremteni. Helyi mesterekkel ekkor kezdett el dolgozni, és ezt a szokását mindvégig megőrizte. A 70-es évek azután sorra hozzák számára a nagy felvidéki megbízatásokat. Ebben része volt Rómer Flóris mellett Ipolyi Arnoldnak, majd később Samassa József püspöknek. A Storno-tervanyag rendezésekor is szembetűnő volt, micsoda mennyiségű munkát vállalt magára id. Storno Ferenc. Nemcsak az épületek felmérését, de a kiviteli terveket, egészen a mestereknek szánt részletrajzokig, nagyméretű kiviteli kartonokig maga rajzolta. Természetesen a vállalkozói munkát is maga végezte, a levelezésekkel, tárgyalásokkal együtt. A 70-es évek közepétől lesznek segítségére építész és festő fiai, akik nem véletlenül tanulták szakmáikat, mint ahogyan az sem véletlen, hogy egyikük sem fejezte be tanulmányait. Az idősebb fiú, ifj. Storno Ferenc (1852—1938) 3 évet a Bécsi Akadémia történeti festői fakultásán tanult, majd 1873-ban egy évet Nürnbergben gótikus tárgytervezést. Hazatérése után 1874-től vesz részt folyamatosan apja munkájában. Elsősorban oltárképek, 73
