Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)

Tompa P.: Die eigenartige Variante der Begrabundsgewohnheiteh den Steppen. Das hunnische Totenopfer

111 Ja. A. Éer, i. m., Moskva-Leningrad 1966, 53., vö. Liu Mau-tsai, i. m., Wiesbaden 1958, 9. 112 T. M. Minaeva, Mogil'nik Bajtal-Capkan v Cerkesii, SA XXVI. (1956), 236-261. 113 O. D. Dasevskaja, Pogrebenie gunnskogo vremeni v Cernomorskom rajone Kryma, Drevnosti Vostocnoj Evropy, Moskva 1959, 52—61. 114 A. Odobescu, La trésor de Petrossa, Paris 1889—1900 (Bucuresti 1976), 487—488. 115 /. V. Sinicyn, Pozdne-sarmatskie pogrebenija Niznego Povolz'ja, Izvestija Saratovskogo Niznevolzskogo Instituta Kraevedenija VII. (1936), 81. 116 /. P. Zaseckaja,Bosporskie sklepy gunnskoj epohi kak hronoligiceskij etalon dija datirovki pamjatnikov vostocnoevropejskih stepej, Kratkie Soobscenija 158 (1979) 15. Ill A. P. Runic Zahoronenie vozdja epohi rannego srednevekonv'ja iz Kislovodskoj kotloviny, SA 1976/3, 256-266. 118 V. E Pesanov, Melitopol' skaja diadema. Kratkie soobscenija 11. (1961), 70—74. 119 M. R. Abramova, Katakombnye pogrebenija IV—V. vv. n. e. iz Severnoj Osetii, SA 1975/1., 213—232. 120 T. M. Minaeva, Zwei Kurgane aus der Völkerwanderugszeit bei der Station Sipovo, ESA IV. (1929), 202. 121 OAK za 1890, 121—122; /. P. Zaseckaja, O hronologii i kul'turnoj prinadleznosti pamjatnikov juznorusskih stepej i Kazahstana gunnskoj epohi, SA 1978/1., 66. 122 K. Horedt—D. Protase, Das zweite Fürstengrab von Apahida (Siebenbürgen), Germania 50. (1972), 199. 123 T. M. M/«aeva,Pogrebenija s sozzeniem bliz goroda Pokrovska. Ucenye zapiski Saratovskogo Universiteta VI. (1927), 91-94. 124 /. V. Sinicyn, i. m., Izvestija SNIK VII. (1936), 80-82. 125 /. V. Sinicyn, i. m., i. h. 126 T. M. Minaeva, i. m., Ucenye zapiski SU VI. (1927), 94—100. 127 T. M. Minaeva, i. m., Ucenye zapiski SU VI. (1927), 103—104. 128 P Rau, Prähistorische Ausgrabungen auf der Steppenseite des Deutschen Wolgagebietes im Jahre 1926, Pokrovsk 1927, 72—76. Hasonlóképpen értékelte A K. Ambroz, i. m., Drevnosti epohi velikogo pereselenija narodov V—VIII. vekov, Moskva 1982, 214. 129 /. F. Kovaleva, Pogrebenie IV. v. u s. Staraja Igren', SA 1962/4., 233—238. 130 W. Kubitschek, Grabfunde in Untersiebenbrunn (auf dem Marchfeld)

, Jahrbuch für Altertumskunde 5. (1911), 32—74.; F. Keller, Bemerkungen zum Grabfund von Untersiebenbrunn, Germania 45. (1967), 109—120. 131 T. M. Minaeva, i. m. SA XXVI. (1956), 236-261. 132 A. V. Dmitriev, Pogrebenija vsadnikov i boevyh konej v mogil'nike epohi pereselenija narodov na r. Djurso bliz Novorossijska, SA 1979/4., 212—229. 133 OAK za 1899, 127. 134 M. S. Mersőiev, Poselenije Kzyl-Kajnar-Tobe I—IV vv. i zahoronenie na nem voina IV—V vv. Po sledam drevnih kul'tur Kazahstana Alma-Ata 1970, 86—87. 135 VFPescanov—D. Ja. Telegin, Zvertvennoemestoalano-gunnskogo vremeni vurocisceMakartet, Arheologiceskie otkrytija 1967 g. (1968), 229—232. 136 N. Fettich, Strava, stravica, Slovenská Arheologia XVIII-1. (1970), 17—22. hívta fel rá a figyelmet. Nem érintjük itt Fettich N. teljes gondolatmenetét, annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy amit a méhkas alakú gödrökről, mint áldozati gödrökről állít, az erős túlzás, bizonyítása ezen az alapon téves (vö. 83. jegyzet). Az idézet értelmezéséhez a bizonyítóanyagot az általunk felsorolt adatok adják.