Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)

Tompa P.: Die eigenartige Variante der Begrabundsgewohnheiteh den Steppen. Das hunnische Totenopfer

bution au problème de l'occupation de la Hongrie par les Avars, Acta Arch. Hung. VI. (1955), 163—192.; Bona I., i. m., Arch Ért. 106. (1979), 22. Változataikat (kengyelleletek, lószerszámleletek, kengyel-kopja együttesek, kengyel-zabla-lószerszám leletek) 1965-ben állítottam össze: Tomka R, Az avar kori lovastemetkezések és belső-ázsiai kapcsolataik, kézirat, ELTE Régészeti Tanszék. 71 Csallány D., Kora avar kori sírleletek, Folia Arch. I—

n. (1939), 129—132. 72 Bona I., A népvándorláskor Fejér megyében. Fejér megye története I. 5. (Székesfehérvár 1971), 240., 273. 73 Kovrig I., Avar lószerszámveretek Csengődről (Pest megye), Magyar Múzeum, 1945 október, 10—13. 74 Csallány D., i. m. Arch. Ért. 80. (1953), 133—134. Hogy a leletek a bográcsban lettek volna, azt a találók állították csak, a fémedény mindenesetre kisméretű, a fül átm. 12 cm. 75 A publikálatlan tárgyak említése, illetve további irodalom: /. Kovrig, i. m., Acta Arch. Hung. VI. (1955), 163-192. 76 Supka G, A tépei népvándorláskori leletről, Arch. Ért. XXXm. (1913), 395—408.; Makkay J, A tépei avar fejedelmi lelet előkerülési körülményei, Arch. Ért. 88. (1961), 278—279. így értékelte A. K. Ambroz, O Voznesenskom komplekse VHI. v. na Dnepre — vopros interpretacii. Drevnosti epohi velikogo pereselenija narodov V—VIII. vekov, Moskva 1982, 217. . 77 L. R. Kyzlasov, Drevnehakasskaja kul'tura caatas VI—IX. vv. Arheologija SSSR 1981, 47., 49. 78 V. A. Mogil'nikov, Tjurki. Arheologija SSSR, Moskva 1981, 34. 79 A. D. Graői. m., TTKAEE I. (1960), 48—50. 80 N. A. Mazitov i. m., Moskva 1981, 28. 81 5. A. Pletneva Saltovo-majackaja kul'tura, Arheologija SSSR, Moskva 1981, 69. 82 5. A. Pletneva, O nekotoryh pogrebal'nyh obycajah alanskih piemen Podon'ja. Issledovanija po arheologii, Leningrad 1961, 182—193. 82a /. Erdélyi—E. Ojtozi—W. F. Gening, Das Gräberfeld von Newolino, Arch, Hung. XLVI. (1969), 46. 83 N. Fettich, Das awarenzeitliche Gräberfeld von Pilismarót-Basaharc, Studia Arch. m. (1965), 91—92. 84 Tonika P., A Győr, Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai, Arrabona 13. (1971), 59—64. 85 Á. Cs. Sós, Das frühawarenzeitliche Gräberfeld von Oroszlány, Folia Arch. X. (1958), 111—112., Cs. Sós A., Jelentés a pókaszepetki ásatásokról, Arch. Ért. 100 (1973), 71—74. 86 /. P. Roux, i. m. Paris 1963, 120—121. 87 Legutóbbi összefoglalásuk: V. A. Mogil'nikov, Tjurki. Arheologija SSSR, Moskva 1981, 35—36. 88 A. A. Gavrilova, Mogil'nik Kudyrge, kak istocnik po istorii altajskih piemen, Moskva 1965, 14—18. 89 így például L. P. Potapov, Oéerki po istorii altajcev, Moskva—Leningrad 1953, 87.. 90 S. V. Kiselev, i. m., MIA 9 (1949), 546. 91 Ja. A. Ser, Kamennye izvajanija Semirec'ja, Moskva—Leningrad 1966, 14.; A. D. Grac, Po povodu recenzii L. R. Kyzlasova, SA 1965/3, 302-306. 92 V. D. Kubarev, i. m., Novoe v arheologii Sibiri Dal'nego Vostoka, Novosibirsk 1979, 139. (3. kép), 142—145. (8-11. kép). 93 S. S. Sorokin, i. m., Arheologiceskij Sbronik 22. (1981), 24. Sorokin az áldozóhelyekhez vezető kősorokat (un. balbalsorokat) néprajzi adatok alapján az eddigiektől eltérően értékelte: a temetésen részt vevő előkelőségek — pontosabban lókötőfájuk — sorrendjét jelentenék. 94 L. Jisl, Vorbericht über die archäologische Erforschung des Kül-Tegin-Denkmals durch die Tschechoslowakisch—Mongolische Expedition des Jahres 1958. Ural-Altaische Jahrbücher XXXII. (1960). 95 Ju. S. Hudjakov, Kök-tjurki na Srednem Jenisee. Novoe v arheologii Sibiri i Dal'nego Vostoka, Novosibirsk 1979. 204. 96 L. R. Kyzlasov, Drevnjaja Tuva, Moskva 1979, 130—131. 97 V. A. Mogil'nikov, i. m. Arheologija SSSR, Moskva 1981, 29—43. 98 A. K. Ambroz, Vostocnoevropejskie is sredneaziatskie stepi V — pervoj poloviny VIJJ. v., Arheologija SSSR, Moskva 1981,20.; A. K. Ambroz, O voznesenskom komplekse VIII. v. na Dnepre — vopros interpretacii. Drevnosti epohi velikogo pereselenija narodov V—VHI. vekov, Moskva 1982, 204—222. 99 A. T. Smilneko, Glodos'ki skarbi, Kiev 1965. 100 J. Werner, Der Grabfund von Malája Perescepina und Kuvrat, Kagan der Bulgaren, München 1984. 101 A. K. Ambroz, i. m., Drevnosti epohi velikogo pereselenija narodov V—Vm. vekov, Moskva 1982, 204—222. 102 5. E. Malov, Pamjatniki drevnetjurkskoj pis'mennosti, Moskva—

Leningrad 1951, 43., magyarul: Győrffy Gy. (szerk.), A magyarok elődeiről és a honfoglalásról, Bp. 1958, 38. (Kakuk Zs. fordítása). 103 Liu Mau-tsai, Die shinesische Nachrichten zur Geschichte der Ost-Türken (T'u-küe). Wiesbaden 1958,460. 104 V. I. Cincius, Manchu-tunguz Date on the Word ,,

Horse", Central Asiatic Journal X. (1965), 155. 105 /. A. Lopatin, i. m., Central Asiatic Studies VI. (1960), 71. 106 Th. Katanoff, i. m., Keleti Szemle I. (1900), 108. 107 László Gy., i. m., Bp. 1944, 465. 108 Munkácsy B., A régi magyar lovastemetkezés keletéi változatai, Etnográphia 1896, 314. 109 T. Szőnyi E.—Tomka P., Győrszentiván-Söprűshegy: késő római és kora Árpádkori temető, Com. Arch. Hung. 1985, 111-115. 110 Például N. Ja. Bicurin, Sobranie svedenij o narodah, obitavsih v Srednej Azii v drevnie vremena I.

, Moskva 1950. 220-221. 54