Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)

Tompa P.: Die eigenartige Variante der Begrabundsgewohnheiteh den Steppen. Das hunnische Totenopfer

14 /. P. Roux, La mort chez les peuples Altaiques anciens et médiévaux, Paris 1963, 101—102.; három nap, három éjszaka. 15 /. A. Lopatin The Cult of the Dead among the Natives of the Amur Basin, Central Asiatic Studies VI. ('s-Gravenhage 1960), 26.; akár 3—4 évig is. 16 László Gy, A honfoglaló magyar nép élete, Bp. 1944, 458., 462., 486. 17 Például a mongol szokás: a szülők halála utáni 8. napon a temetési helyen tartott tor (öbercile-), J. E. Kowa­lewski, Dictionnaire mongol— russe—française, Kasan 1849, I. 505. 18 Felsorolásuk: László Gy, i. m. Bp. 1944, 475., 488—489., 493. 19 S. V. Ivanov, Skul'ptura narodov severa Sibiri XIX. — pervoj poloviny XX. v., Leningrad 1970, 35—38. 20 Z V. Togan, Inb Fadläns Reisebericht, Leipzig 1939, 79—80.; K. Czeglédy—J. Harmatta Ibn Fadlän über die Bestattung bei den Wolga-Bulgaren, Arch. Ért. DJ. folyam Vu—VIE— IX. (1946—48), 363—364. 21 Orosz szöveg: Manas, Moskva 1960, 302.; magyar fordítás Bede Anna tollából: Manasz, Bp. 1979. 203. 22 Solymossy S., Ősi fejfaformák népünknél^ Ethnographia XLI (1930), 60—70. 23 K. Czeglédy—J. Harmattá, i. m. Arch. Ért. 1946—48, 368—372. 24 J P. Roux, i. m. Paris 1963, 118—120. 25 Ja. A. Ser, Kamennye izvajanija Semireé'ja, Moskva— Leningrad 1966, 53—54. 26 Kovács L., A honfoglaló magyarok lándzsái és lándzsatemetkezésük, Alba Regia XI. (1970), 101—107. 27 A. Sárközi, A Text of Popular Religious belief „Cutting off the Lasso", Acta Orient. Hung. 38. (1984), 31—36. A betegségvarázsolásnak ez a módja a szövegek szerint is utat talált a temetkezési szokások felé: A. Sárközi, A Bon Funeral Rite in Lamaist Mongolia/Symposium on Religious Syncretism in Central Asia, St. Augustin 1983 — az előadás kéziratos szövegének rendelkezésemre bocsátását ezúton is köszönöm). A/o/iy-figurát a szertartás során a, ,páciens" helyetteseként kezelik, temetkezési szokás esetében kifejezetten a halottat ábrázolja, annak ruhájába öltöztetik: azaz azonos a máshonnan ismert halottbábuval. A kérdés összefoglalása: A. Sárközi, Symbolism in Esorcising the Evil Spirits, 27 th PIAC, St. Augustin 1984. 28 W. Moschinskaja, Über einige alte anthrropomorphe Darstellungen aus Westsibirien. Glaubenswelt und Folklore der sibirischen Völker, Bp. 1963, 101—110. 29 P. Hajdu, Von der Klassifikation der samojedischen Schamanen. Glaubenswelt und Folklore der sibirischen Völker, Bp. 1963,176—177., Castrén és Lahtisalo nyomán. Harva, Ohlmarks, Dolgih gyűjtéseit idézve továb­bi tunguz, jakut, burját, altáji török, jukagir példákra hivatkozik Hajdu. 30 D. Zélenin, Le cuit des idoles en Sibérie, Paris 1952, 174. 31 fi Zélenin, i. m., Paris 1952, 177—178. 32 A mongol szó etimológiája bizonytalan, törökből való származtatása (G /. Ramstedt, Kalmückisches Wör­terbuch, Helsinki 1935,287a. ; másként Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása, Bp. 1930,68.-69. G Doerfer, Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen, Wiesbaden 1963, 179—181. (valószí­nűtlen, leginkább mongol belső fejleménynek tarthatjuk, ahol továbbképzett alakja, az ongyolaige a króni­kákból kimutathatóan a földbe temetés terminusa volt (P. Tomka, Les termes de l'enterrement chez les peup­les Mongols, Acta Orient. Hung. XVIII. 1965, 165.). Összefügghet vele a jakut ongonjor ,,1. öreg ember, 2. medve, 3. sátán" (E. I. Pekarskij, Slovar' jakutskogo jazyka, Leningrad 1927—1959, n. 1783.), ez a szó átkerült az evenkibe is, jelentése , ,öreg ember" (G. M. Vasilevic, Evenkijsko-russkij slovar', Moskva 1958, 324.), sőt kifejezetten, mint tiszteletbeli titulus különösen magas életkort megélt emberre alkalmazva (V. I. Cincius, Sravnitel'nyj slovar' Tunguso-man'zurskih jazykov II. Moskva 1977, 22.). Felvethető a szó összefüggése a mandzsu ongyo-igével (jelentése , ,elfelejteni ' ') és százmazékaival, valamint az ongyolo hatá­rozószóval („korábban, régebben", /. Zaharov, Polnyj Man'zursko — russkij slovar', St. Peterburg 1875, 123. E. Hauer, Handwörterbuch der Mandschusprache, Weisbaden 1952, 738.). 33 A. Mostaert, Dictionnaire ordos, Peking 1941—1944, 514b. 34 /. A. Manzigaev, Burjatskie samanisticeskie i dosamanisticeskie terminy, Moskva 1978, 62—63. 35 Y. Rintchen, Explication du nom Burqan Qaldun, Acta Orient, Hung. I. (1950), 189—190.; /. A. Lopatin, i. m. 1960, 191.; /. P. Roux, i. m., Paris 1963, 188., megjegyezve, hogy ,,il est presque impossible de ditingue la statue funéraire de l'ongon". 36 /. Dienes, Die Kunst der landnehmenden Ungarn und Ihre Glaubenswelt Actes du XXII e Congres Internati­onal d'Historié de l'Art, Bp. 1972, 101.; Bálint Cs., szaltovo-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatairól, Arch. Ért. 102. (1975), 52—53.; /. Fodor, Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland, Acta Antiqua et Arch. XX (1977), 11—12. Nem foglalkozunk itt az állat alakú ősábrázolásokkal — ezeket, mongol terminussal élve, Rasidu—ki—Din nevezte először ongonnak az oguz törzscsoportok jelvényeiről írva. 37 D. Zélenin. i. m., Paris 1952, 194., 265. 38 A sírszobrokról általában: L. A. Jevtjuhova, Kamennye izvajanija Juznoj Sibiri i Mongolii, MIA 24 (1952); A. fi Grac, Drevnetjurkskie izvajanija Ttovy, Moskva 1961; Ja. A. Ser, Kamennye izvajanija Semireö'ja, Moskva — Leningrad 1966; S. A. Pletneva, Poloveckie kamennye izvajanija, Svod arheologiceskih istoénikov E 41—2. (1974), a cölöphelyekre: V. fi Kubarev, Novye svedenija o drevnetjurkskih ogradkah Vostocnogo Altaja. Novoe v arheologii Sibiri i Dal'nego Vostoka, Novosibirsk 1979, 135—160., S. S. Sorokin, K voprosu o tolkovaniii vnekurgannyh pamjatnikov rannih kocevnikov, Azii, Arheologiceskij Sbornik 22. (1981), 23-39. 39 L. R. Kyzlasov, TaStykskaja epoha v istorii Hakassko-Mimusinskoj kotlovny, Moskva 1960, 126—129. 52

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom