Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
T. Szőnyi E.: Arrabona késő római temető – II. Nádorváros
jelű sírban találtak 56 . Férfisírból került elő a temető másik pecsétlős gyűrűje (47. sír). Hozzá hasonló vésettél ellátott gyűrűket ismerünk késő római temetőkből, pontos analógiát azonban nem találtunk. A gerulatai I. sz. temető 12. sírjában Valens 57 , a mucsfai A sírban a Constantinus-dinasztia tagjainak pénzeivel került elő 58 . Hasonló darabokat ismerünk Intercisából a XXIII. temetőrész 157. sírjából, Sági K. szerint bogár, a 191. sírból pedig sas ábrázolással 59 . Dombay a zengővárkonyi II. temető 17. sírjából említ hasonlót 60 . A férfisírokban köpenyviseletre utal a hagymafejes fibula és az azzal azonos funkciót betöltő omegafibula. Ha a sírokban való előfordulási helyüket nézzük, általában mindegyiket vállon — gyakrabban a jobb vállon találjuk. A megvizsgált sírok közül egy esetben sem találtunk hagymafejes és omegafibulát egyazon sírban a viselet tartozékaként. Nagy általánosságban úgy tűnik, a fiatalok és a szegényesebb kiállítású sírokban eltemetett felnőttek között gyakoribb az omegafibula 61 . A hagymafejes fibula viselése tehát a felnőtt és jobb módú férfiakra jellemző. Helyi érdekesség, hogy a Serfőző dombi temetőben a 36. omegafibulás, a 44. omegafibulás és a 41. hagymafejes fibulás sírban, tehát biztosan férfiaknál 1—1 szem gyöngyöt is találtak. Lehetséges, hogy ez is valamilyen viseleti tartozék. A temetőben előkerült hagymafejes fibulák közül egy darab sincs meg a múzeum mai gyűjteményében. A 41. sír hagymafejes fibuláját Lovas egykori vázlatáról ismerjük, ez alapján a Keller féle 4. típusba soroljuk, amelynek keltezését 350—380 közé teszi 62 . Öves férfiviseletre kevés adatunk van. Két sírban említ Lovas vascsatot. Ezek közül az egyik a 19. sír, ahol bronzcsat is előfordult, a másik a feldúlt 29. sír. A csat elhelyezkedéséről a sírban egyik esetben sincs adatunk, sőt maguk a leletek sincsenek meg. A bronzcsatok közül a 19. sírból százmazó nincs meg a gyűjteményünkben. A 26. férfisírban a bronzcsaton kívül bronz szíjvég is volt, itt egyértelmű az övviselet. Az ovális csat és az amphora alakú szíjvég viselete a IV. század közepétől általános a provinciában. Dotálás Végigérve a temetőből előkerült jellegzetesebb tárgyak értékelésén, meglehetősen nehéz helyzetbe jutunk a korhatározásnál. A sírokból előkerült leletanyagot áttekintve meg kell állapítanunk, hogy összességükben a IV. század egészére keltezhetők. Kivételt képez az 50. sír besimított bögréje, a talpatlan üvegpoharak és a szórványleletként ismert ún. ,,Párka korsó", amelyek egyértelműen csak a IV század második felére keltezhetők. Ezzel szemben a temetőből előkerült érmek, szám szerint 30 db — Lovas meghatározása szerint — egyetlen példánya sem származik a Constantinus-dinasztia utáni időkből, sőt nagyobb részük I. Constantinus kori. Ugyanez mondható el a ránk maradt néhány darabról. Még a pénzek terminus post quem datáló értékét figyelembe véve sem tekinthetjük véletlennek, hogy egyetlen Valentinianus-dinasztia korabeli veret sem került elő. Ezt a jelenséget csak azzal magyarázhatjuk, hogy a IV század hatvanas éveiben, de talán már a század közepén sem használták rendszeresen. Esetlegesen 1—1 halottat még a IV század végén is eltemethettek a temetőben, ez a későbbi leletekre magyarázat lenne. A Serfőző dombon feltárt temetőt a Gráb-gyárinál korábbinak, azt korban közvetlenül megelőzőnek tartjuk. T. Szőnyi Eszter 26
