Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – II. A pecsétnyomók
Az ovális lapon a rovátkolt keret alatt német nyelvű pecsétszöveg nevezi meg a szakmai társulást. A belső pecsétmezőben koronával és fűzérdísszel ékesített két ovális pajzsban a kádárok szokott hordós címere szerepel körzővel, abroncsverővel, valamint a bognárok jellegzetes címere a kocsikerék fölé helyezett faragóbárddal. A társult kovácsmesterek címere ,,sisakdíszként", a koronába állított, csőrében patkót tartó darumadár alakjában. A vegyescéhnek csupán 1814-es céhlevelét ismerjük, de a múzeum birtokában van 1808-as évjelű ládájuk is a pecsét címerképéhez nagyon hasonló mesterségjelvényekkel díszítve 141 . A győri bognárok emlékei nem kerültek a múzeumi gyűjteménybe, csupán az 1643-as és az 1748-as céhszabályzatukról van tudomásunk 142 . 2 Id. A. R. bognármester pecsétlője (Függ. 70.) apró, ovális nyomólapos. Szára a hagyományos félholdalakból nyúló, keskenyedő forma, végén háromkarélyos zárással. Ez utóbbi a példányunkból letörött. A nyomólap a hagyományos kerék fölé helyezett bárddal ábrázolt bognárcímert tartalmazza. A keretező pálmaágak csúcsánál a tulajdonos monogramjának vésete. Azonosítását nem tudtuk elvégezni. 31a. A győri német ácsmesterek pecsétnyomója (Függ. 25., 59. kép) a régi típusú kovácsoltvas nyélre erősített nagyméretű sárgaréz nyomólap. A stilizált levélkeret alatt vékony vonallal jelzett szövegszalagon német nyelvű körirat olvasható. A pecsétképen az ácscímert kerektalpú pajzsra helyezték, amely a német-római császári méltóságot jelképező kétfejű sas mellén van. Az ács szakmát keresztbe tett szekercék, ezek alsó zugába vésett körző, fölöttük vonalzó jelképezi. A pecsét a céh védőszentjeit is ábrázolja, a sas szárnyaira helyezett Szt. József fűrészt tartó alakjában és a karingben, pálmaággal jelzett Szt. István első vértanú személyében. A birodalmi címer fölött kerektalpú, ívelt oldalú pajzsban a magyar kiscímer is megfogalmazódott. A typárium évszámát a címermadár szárnyai alá vésték: 1700. 3/b. A győri ácsmesterek kis pecsétlője (Függ. 26., 60. kép) német körirata alapján a német céh használatában lehetett. Keltezése megegyezik a nagyobb dúc évszámával. 1700. A nagy pecsétlőtől eltér viszont a címerkép. Ennél a példánynál a körirattal határolt belső mezőt pálmaágaktól koszorúzott ovális pajzs tölti ki, melyen az ácsmesterség újabb szerszámai adják a címerrajzot. A függőlegesen álló vésőcsákányra keresztbe tett derékszög és hasonló körvonalú, méretű nyeles nagyolófejsze, föléje körző rajza került 143 . A német ácsok I. Lipót császártól 1696-ban kaptak működési szabályzatot 144 . A mesterkönyv tartalmazza az alapító négy mester, valamint az 1872-ig felvett 33 ács adatait 145 . Minkét pecsétlő lenyomatait megtaláljuk bizonyságleveleken. Az iratok közt még több mesterbélyegző viaszképét is felfedezhetjük, melyek közül különösen Jacob Széhárdt I. S. monogramos pecsétje érdemel nagyobb figyelmet sisakdíszes pajzsba foglalt címerével. A sisakkoronából körzőt tartó ácsmester alakja emelkedik ki 146 . 3/c. A győri magyar építészek nagy pecsétnyomója (Függ. 30., 61. kép) nagyméretű sárgaréz nyomólappal rendelkezik, melyet ívelt oldalú kovácsoltvas nyélre forrasztottak. A pecsétkép ábrázolása, szerkezete feltűnő hasonlóságot mutat a német céh pecsétlapjával, minden bizonnyal annak mintájára készült. A mesterségjelvény ezúttal is a német-római birodalmi sas mellére került, hasonlóképpen kerektalpú pajzson, megegyező szerszámábrázolással. Védőszentként Szt. József mellett ezen a lapon Immaculata szerepel, Mária 12 erényét jelképező csillagkoszorúval. A patrónusok a céhcímer fölé szerkesztett koronás magyar kiscímer két oldalán kaptak helyet. Latin nyelvű körirat jelzi a mesterek szervezetének nemzetiségi karakterét. A dúc évszáma a VI. Károly által kiadott privilégiumot idézi (1723) 147 . 157
