Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – II. A pecsétnyomók
világítja meg: , ,a Tímárok funtos Talpakat Gubával készittenek, Magyar Vargák pedig botskor Talpakat Cserrel készitik.. . ,,6tí . 2/a. A győri szíj- és nyereggyártók pecsétnyomója (Függ. 7., 19. kép) szép kerekített szárú kovácsvas lehetett, ennek a nyélnek csak a golyós nyakrésze maradt meg. A nyomólap ezüst, levélkoszorús kerete alatt latin nyelvű körirat sorolja fel a társult szíjgyártó, lakatos, csiszár és nyereggyártó szakmákat. A sima, kör alakú pecsétmezőben pajzskeret nélkül az említett mesterségek jellemző termékei képezik a társulati címert. Álló kopja osztja két félre a mezőt, melytől balra hüvelyes szablya, íj- és nyílvessző, jobbra kötőfék és nyereg vésett képe látható. A köriratban szereplő 1613-as évszám szerint a pecsétlő akkor készült, amikor az 1601-ben szabadalmazott — kovácsokat és lakatosokat is bennfoglaló — céhből 1610-ben a kovácsok, majd 1612-ben a lakatosok már kiváltak és létrehozták önálló szervezetüket 61 . Az eredeti céh, az ún. ,,mechanikusok" első írásos emléke 1566-ból való 62 . 21b. N. C. szíjgyártó mester pecsétnyomója (Függ. 76., 5. kép) sárgarézből készült, ovális nyomólapján oroszlánok által tartott kötőfék jelzi a tulajdonos szakmai hovatartozását. A címerképet levélkoszorú szegélyezi, felül leveles korona zárja. A címertartók rovátkázott alapon állnak, mely alatt magyaros szablya fekszik. Ez utóbbi is szakmai jelkép, hiszen a főképp lószerszámot készítő mesterek munkái között a kardmarkolat és hüvely borítása is szerepelt. A pecsétlő nagyobb mérete és az oroszlános címertartók alkalmazása alapján XVIII— XIX. századi lehet. Pontos azonosítását, a monogram feloldását nem tudjuk elvégezni céhirataink alapján. A szíjgyártókkal korábban egy szervezetben dolgozó nyergesek pecsétnyomójáról nincs tudomásunk, viszont később a kárpitosokkal közös szervezetben lévő mesterek pecsétlenyomatát ismerjük 63 . 31a. A győri német cipészek pecsétnyomója (Függ. 45., 20. kép) sárgarézöntvény, vaskos, gombban végződő nyéllel. A hasáb alakú fogantyú két oldalán Ferdinand Oswald és Iakop Pamer nevét vésték be, akik 1768—1769-ben lettek a céh tagjai 64 . így erre az időre tehető az évszám nélküli dúc keletkezése is. A nyomólap német nyelvű körirata a külső gyöngyszegély és a belső vonalkeret közt húzódik, a városnév a belső pecsétmezőben kapott helyet. A pálmaágak közé szerkesztett mesterségjelvény oroszlánok által tartott magasszárú, sarkantyús csizma, fölül ötágú nyitott koronával. A német cipészek céhe a korai alapításúak közé tartozik, első ismert céhlevelük Teuffel főkapitánytól származik 1582-ből 65 . Itt bemutatott pecsétnyomójuk a Mária Teréziától kapott szabadalmuk korához (1779) kapcsolódik 66 . 3/b. A győri német cipészlegények társaságának pecsétlője (Függ. 41., 21. kép) 1799-es évszámot visel. A kisméretű — mesterbélyegzőknél használatos — kovácsolt nyél hasasodó vágott élű hasáb, nyakán éles gyűrűzéssel. A ráforrasztott vékony sárgaréz nyomólap kerülete a nyomótalpnál nagyobb kerületű, pereme lelóg a vasról. Ennek következtében az egyik részén letörött, hiányos. A vonalkeret alatti pecsétszöveg német nyelvű, a pecsétrajzhoz hasonlóan primitív vésetű. A körirattal határolt mezőben oroszlánok fogják a koronás német csizmát (Stiefel), a mesterség jelképét 67 . A győri magyar vargáknak pecsétlője nem maradt meg, részben Bedy Vince leírásából, részben iratokon maradt lenyomatokból ismerjük a magyar mesterek pecsétjét. Ennek leírását Bedytől kölcsönözzük: ,,.. .kör alakú mezejének peremén ez a felirat olvasható: GIORI VARGA MESTEREC CEH PECHETI. Ezen belül klenodiummal körülvett, fölül 145
