Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – II. A pecsétnyomók
barokk" újszerű ábrázolása ekkor kapott egyre nagyobb teret, melynek emlékei a ma is látható Mária-oszlopok 33 . Valószínű, ugyancsak Máriát ábrázolja a szigeti szabócéh 1808-as primitív vésete is, ez azonban az ún. „Napbaöltözött Asszony" ikonográfiái megjelenéséhez hasonló 34 . A győri hajósok Szt. Miklóst, a serfőzők, fezekasok Szt. Flóriánt vésették pecsétlőjükre 35 . A gyári múzeum céh-pecsétnyomóinak katalógusa A pecsétnyomók általános jelemzéséből kitűnt, hogy forrásértékük elsősorban szakmaszervezet-történeti szempontból jelentős. A pecsétleírásokat ennek megfelelően iparágak szerint csoportosítjuk. Ezzel egyben kapcsolódunk a korábbi publikációk módszeréhez, elősegítve az analógiák egyszerűbb áttekintését. A typáriumok bemutatásakor utalunk azokra a szervezettörténeti adatokra, amelyeknek az alapdokumentumok — céhlevelek — mellett elsőrangú forrásai gyűjteményünk tárgyai. A pecsétlőgyűjtemény részletes adatolására a függelékben visszatérünk, amely egyben az anyag kronológiai rendjét is adja. I. Élelmezés- és vegyipar A társadalmi munkamegosztásban az alapvető városi szükségleteket ellátó iparágak a legkorábban önállósult ágazatok és szerveződésük is hamar létrejött. E szakmai körbe tartozó mesterségek közül különösen a mészáros szakma tekint nagy múltra vissza. Művelőit már 1391-ből fennmaradt források említik. Céhszervezetük meglétére egy 1540-es adásvételi okmányból következhetünk 36 . l/a. A győri mészárosok pecsétnyomója (Függ. 2., 7. kép) a szervezet első eredeti emléke. A pecsétlő szára vas, felül csapolt, vágott élű négyzetes hasáb. A nyaknál az oldallapok vonalát követő tört vonalú gyűrűzéssel ellátott kovácsmunka, a kerek talphoz az éleknek megfelelő ívelt bordázat fut. A nyomólap ezüstből készült. A háromágú levélkeret alatt tekert végű szalagban fut a furán tagolt pecsétszöveg, magyar nyelven. A pecsétmezőben ovális, csavardíszes kartusban indadíszes — ún. „damaszkolf* — felületen ökröt taglózó mészáros képe, alul húsolóbárd. A naturalisztikus címerkép a szakma jelvényeinek későbbi korszakát jelzi. A heraldikusabb megfogalmazású ökörfejes mészárosjelvény korábbi pecsétekről ismert 37 . A címermezőben szereplő 1570-es évszám nem kötődik ismert céhprivilégiumhoz. Gecsényi L. kutatásaiból tudjuk, hogy a győri mészárosok 1581-ben kértek — a pozsonyi céhtől — szabálymintát, korábbi, 1567-ben tűzben pusztult céhlevelük pótlására 38 . A gyűjteményünkben lévő pecsétlő nyilván egy korábbi helyett készült és maradt használatban az újabb szabályzatok kiváltása után is. 1/b. A gyár megyei mészároscéh pecsétnyomója (Függ. 27., 8. kép) enyhén hasasodó, vágott élű hasáb alakú, dúcra forrasztott kör alakú, sárgaréz nyomólappal készült. A levélkoszorús keret alatt vésett gyűrűben kapott helyet a körirat, latin nyelven. Ide került az évszám — 1713 — is. A kör alakú mezőben kerektalpú pajzsra helyezett ökörfejes címer, fölötte hétágú csillaggal, balról hasító-, jobbról húsolóbárddal. A pajzson nyitott ötágú rangkorona. A mészárosok megyei szervezete a megye különböző községeiben élő mesterek tevékenységét irányította az I. Lipót császár által érvényesített működési szabályzat szerint 1676-tól 39 . Az 1713-as bélyegzőnek közvetlen céhlevél-előzményét nem ismerjük. 140
