Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)

Gecsényi L.: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században

GyL: Győr város Levéltára Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek 1. köt. 84. fol. Az esküszöveg, lényegét tekintve, azonos változatát közli Csizmadia i. h. 211. old. 30 Az 1680 körüli eskü szövege GyL: Győr város Levéltára. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 14. köt. 1. fol. 30a Uo. 14. köt. 195. fol. 30b Uo. 8. köt. 328. fol. Szőnyi Márton eltávolítására és Nemes György megválasztására GyKML Káptalani számadáskönyvek. V. köt. 155—158. fol. 31 GyL: Győr város Levéltára. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek 4. köt. 49. fol. 32 Uo. 8. köt. 232. fol. 33 GyKML XIV. téka 2626. sz. A győri polgárok sérelmei. 34 GyL: Győr város Levéltára. A város magánokiratai. 102. sz. Gravamina Civitatis Jauriensis. 34a GyL: Győr város Levéltára. A város tanácsának iratai. 1603. 1. sz. 34b Uo. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 135. fol. Az ajándékokra SL: Csornai Konvent Hiteleshelyi Levéltára. Másolati könyvek. 7. köt. 166. fol. JVe 124. 35 Acsay Ferenc: A győri kath. főgimnázium története 1626—1900 (Győr, 1901) 104—114. old. Szőnyiről uo. 154. o. Az Acsay által közzétett névsor csak azoknak a tanulóknak a nevét tartalmazza, akiknek származási helyét az anyakönyvek alapján meg tudta állapítani. Az iskolát végzett főbírák száma bizonyára növekedni fog, ha névsorukat az anyakönyvek kézirati példányaival vetjük össze. Vö. Debrecenben Zoltai Lajos kísérelt meg hasonló tájékozódást, ámde szerény eredménnyel. Mint megállapította a debreceni főbírák nevét hiába kereste a híres kollégium anyakönyveiben. Lásd erről Zoltay Lajos: Bartha Boldizsár a szűcsmester, krónikaíró és debreceni főbíró 1623—1689 (Debrecen, 1939) 7. old. 35a SL: Csornai Konvent Hiteleshelyi Levéltára. Másolati könyvek 7. köt. 166. fol. JMs 124. 36 GyL: Győr város Levéltára. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek 6. köt. 295. fol. — Csizmadia i. h. 210. old. 37 Uo. 321. fol. — Csizmazia i. h. 210. old. 38 Jenéi i. h. 150—152. old. és Pataky László: A győri református egyház története (Győr, Bp. 1985). Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története (Sopron, 1924) 365—376. old. 39 GyL: Győr város Levéltára. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 249. fol. 40 Statny Ustredny Archiv v Bratislave. Pozsonyi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára. Capsa 19. fasc. 4. Ns 7. 41 SL: Csornai Konvent Hiteleshelyi Levéltára. Másolati könyvek. 7. köt. 166. fol. Ne 124. Az 1678. évi vizsgálat alkalmával többen Torkosról is úgy beszéltek, mint akit a káptalan nem erősített meg a bíróságban. Tény viszont, hogy Torkos István 1649—1665 között öt ízben volt főbíró. 42 Bedy Vince (Adatok Győr város XVI. és XVII. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához c. cikke — in: Győri Szemle 1934/1—3. sz. 57. old.) és Csizmadia szerint (i. h. 209. old.) Nemes György volt az első protestáns bíró. Szombath Szabó András és Torkos István azonban kétségkívül protestáns vallásúak voltak s már korábban betöltötték a bírói széket, így megállapításuk korrekcióra szorul. 43 Nagy Szabó János elutasítását az indok megjelölése nélkül rögzítik a jegyzőkönyvek (1. köt. 163. fol). Az illetlen beszédet az 1678. évi tanúkihallgatásokkor említette az egyik tanú, mint indokot. Szavahihetőségét gyengíti, hogy 1626-ban mindössze 15 éves volt. Egry esetéről az 1648. évi vizsgálat alkalmával beszéltek a polgárok, konkrét okok megjelölése nélkül, de oly módon, mintha Egryt a káptalan végérvényesen elutasította volna. Bizonyos, hogy erre nem került sor, Egry Márton az esküt 1627. április 30-án letette. Csizmadia (i. h. 209. old.) a káptalani számadáskönyvek feljegyzései alapján még Horváth Pált is említi a visszautasított bírák között. Ennek azonban semmi más bizonyítéka nincsen, az 1648-as vizsgálatkor sem merült fel a neve. 44 Statny Ustredny Archiv v. Bratislave. Pozsonyi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára Capsa 19. fasc. 4. JVfe 7. — Ez alkalommal a város panaszolta azt is, hogy a káptalan nincsen megelégedve a bíróválasztás alkalmával teljesített ún. Szent György-napi ebéd pénzbeni megváltásával, ami 1613 óta 100 forint volt, illetve jogtalanul kisajátítja a piaci helypénzt és fűbért. 45 GyL: Győr város Levéltára. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek 8. köt. 327. fol. 46 Uo. A város magánokiratai 99. sz. 47 A káptalannak és a városi tanácsnak a nádor elé terjesztett panaszai, az ennek nyomán tartott tanúkihallgatások iratai 1635-től fokozatosan jelzik a feszültséget, amely a földesúr és a polgárság között alakult. Az erre vonatkozó iratok elsősorban a káptalan magánlevéltárának iratai között találhatók. 48 Szakony János 1626-ban tűnik fel a forrásokban, amikor még ,,ifjú"nak nevezik. Felesége a város olasz eredetű, nemespolgár kereskedő családjából származó Angrano Erzsébet, akinek révén rokoni kapcsolatba került a város és a megye szűkebb vezető rétegével. Egyházellenes, papellenes kijelentései miatt 1640-ben a káptalani úriszék, majd a püspöki szentszék elé idézték. Utóbbi nyilvános megszégyenítésre, kalodára ítélte. 1641-ben bírójelölt, 1644/1645-ben főbíró. Ettől kezdve a polgárság érdekeinek következetes képviselője a káptalannal szemben. Időközben nemesi armálist nyert. 1652-ben Buzgó Györggyel közösen nádori adományként kapták a mindkét ágon kihalt Esztergethői család birtokát, Esztergető-pusztát 1669-ben egy megyei összeírásban, mint sóval és borssal kereskedő személy szerepel. 1672-ben már nem élt, ekkor özvegyét említik. 1626: GyL: GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek 7. köt. 260. pag. 1640: GyL: Győr város Levéltá119