Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
T. Szőnyi E.: Arrabona késő római temető – II. Nádorváros
1. Kissé behúzott peremű tál töredéke, felületén másodlagos égés nyomai. H: 6,7 cm, ltsz.: 53.197.18 (I. tábla, Szórvány/3). 2. Kis korsó magas talpon nyugvó, öblösödő fenéktöredéke. Az eredetileg mázas edény másodlagos égésnyomokat mutat. Töredékes, m: 3,8 cm, tá: 3,9 cm, ltsz.: 53.197.17 (I. tábla Szórvány/l). 3. Horpasztott pohár oldaltöredékei. Nyúlánk, szürke színű edényhez tartoztak. M t : 3,9 cm, m 2 = 4,2 cm, ltsz.: 53.197.18. (I. tábla Szórvány/2). 1967-ben a sportpálya Fehérvári útj szélén újabb leletek kerültek elő. A sportpálya betonkerítésének alapozásával egy római sírt vágtak át. Gabler D. 10 jelentése szerint ő a helyszínre érve a csontokat kidobálva, a leleteket pedig a gyár portáján leadva találta. A munkások elbeszélése alapján a sírról a következőket tudta rekonstruálni. 5. sír Földsír. M: 50—70 cm, t: Ny—K. (A fej irányát utólag már nem sikerült megállapítani.) A hanyatt fekvő testhelyzetű váz mellékletei a lábak között voltak. Mellékletek: 1. Tál: vöröses szürke, érdes agyagú, csonkakúpos formájú, behúzott peremű. Égetése egyenetlen. M: 5,3 cm, szá: 17,5 cm, tá: 10,5 cm, ltsz.: 68.6.1. (I. tábla 5/1). 2. Korsó. Szürke, érdes agyagú, tojásdad testű, egyfülű. Pereme 1 cm magas, függőlegesen álló. Szalagfüle a perem alól indul és a vállba köt be. Nyaka és pereme sérült. M: 20 cm, szá: nem mérhető, tá: 7—7,5 cm, ltsz.: 68.6.2. (I. tábla 5/2). A Gráb-gyári sportpálya területén az elpusztult sírokkal együtt sem számolhatunk 15-20 sírnál nagyobb sírcsoporttal. A településközponttól való távolsága alapján egy kicsi, néhány lelket számláló, viszonylag rövid ideig fennálló gazdasági egység (villa) temetőjét sejtjük a lelőhelyen. A sírok mellékletei meglehetősen szegényesek. A kerámiaanyag a késő római időszakban teljesen általános és széleskörűen elterjedt formákat mutatja. Kivételt csupán a 3. sír kis fazeka képez, amelyhez hasonló formájú és kivitelű edények a IV. század második felében a tőlünk É-ra fekvő Barbaricumban — a mai Szlovákia területén — jelennek meg 11 , általában nagyobb méretűek, és ott urnaként használják őket. Esetleg ezzel a közeli szomszédsággal magyarázható a kis edény megjelenése a sírban, amelynek többi lelete tipikusan provinciális formát mutat. A nyakban viselt bulla és lunula a késő római pannóniai női és gyereksírok gyakori melléklete 12 , a lunula még a IV—V. század fordulóján is megtalálható. Mindenképpen késő IV századi előfordulása ismert a pilismaróti temető 16. sírjából ékszerként viselt, átfúrt II. Constantius-éremmel 13 . Ugyancsak a 3. sír melléklete egy üreges bronz karperec. Hasonlókat — ha nem is nagy számban — a IV század második felére keltezhető sírokból ismerünk: a somogyszili 38. sírban 364—67, a 40-ben 355—61 és az 52-ben 367—75 között vert pénzekkel fordult elő 14 . Ugyanez a típus megtalálható a csákvári temető 61. sírjában 15 . Ez utóbbi temető sírjaiban éremmelléklet nincs, korát a publikálók a IV század legvégére, ill. az V század első évtizedeire teszik. Az említett üreges bronz karperecek összes ismert előfordulási helyükön a sok (kettőnél több) karperecet kedvelő női viseletben jelennek meg 16 . A néhány megemlített érdekesebb leleten kívül feltűnő még sírcsoportunkban az éremmellékletek hiánya. Természetesen néhány sírból nehéz általános következtetéseket levonni, de figyelemre méltó az a tény, hogy Szőke a sportpálya planírozásakor a teljes területet átvizsgálta, bejárta, szétszórt csontokról megemlékezik, a lelettöredékeket összegyűjtötte; ezek között pénzt nem talált. Ugyanígy a régebbi sírok ismerői, a század elején előkerült 10
