Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
a. gyűjtés idején már nem léteztek. 41 Szembetűnő tájékozatlanságra utal az az elírás is, amely a kádár- és bognárszakmát keveri, amikor nyugtázza az illető mesterek beadott céhemlékeit. 42 Mivel a múzeumba került tárgyak meghatározása és leírása eléggé egyéni módon történt, a későbbi regisztrálás során, azokat félreértve, hagyományozták tévedésüket. így történt a győri kalaposok céhládájának esetében is, amelyet tévedésből a szűrszabócéh emlékeihez soroltak, és csak félreérthetetlenül azonosítható adatok — a csuklópántra vésett napra pontos dátum — alapján állapíthattuk meg eredetét és hovatartozását. 43 Ilyen félreértések, elírások a legújabb leltárkönyvi bejegyzések alapján is rögződtek. Egyik tisztázatlan eredetű és megfelelő társulathoz bizonyossággal nem köthető ládánk leltárkönyvi leírásánál nyilvánvaló csere történt. A tévedést helyrehozandó, a „nemkívánt szöveg törlendő" eljáráshoz hasonlóan kihúzták a teljesen ellentmondó részleteket. 44 E korrigálás ellenére a leírás félreérthető és azonosításra alkalmatlan maradt. Ezek a hiányok csökkentik a gyűjtemény forrásértékét, de a céhládák igazán értékes darabjai önmagukban hordozzák a megfelelő bizonyítékokat, egyértelműen hitelesek. A biztonsággal meg nem határozható vagy ismeretlen eredetű ládák pedig a többiek sorában — éppen jellegtelenségükkel és eredetük tisztázatlanságával — képesek az ismeretnyújtásra, alkalmasak megfelelő következtetésekre. A gyűjtemény 27 ládájának kora és szakmai csoporthoz való tartozása — a ládákhoz fűződő rögzített leírások, adatok, a ládán levő évszám, ábrázolások stb. alapján — pontosan, egyértelműen meghatározható. További 17 céhláda eredete tisztázható megnyugtatóan a fennmaradt adatok és a ládán található egyéb bizonyítékok segítségével. Mindössze 11 láda eredete és hovatartozása nem állapítható meg teljes bizonyossággal, de közülük csupán néhánynak abszolút homályos a nacionáléja. A GYŐRI CÉHLÁDÁK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE^ A győri gyűjtemény céhládái felépítésükben, szerkezetükben nem mutatnak nagy változatosságot, megjelenésükben nem rendelkeznek feltűnő, az ismert hazai és európai céhládáktól eltérő sajátosságokkal. Az elterjedt alaptípus egyszerű, általában esztergált lábakon álló, fekvő hasáb alakú, fából készített ládatest, hosszú szárú csuklópánton nyíló lapos vagy tagolt emelkedésű, zárnyílást rejtő vagy imitáló fedéllel. Néhány kivételtől eltekintve a fogantyúk az oldallapokon elhelyezve, kovácsoltvasból készültek. A ládákban általános a bal oldallapra szerelt felnyitható fedelű, gyakran fiókos, ún. „ládafia". Az alaptípustól a fedélnyitási szerkezetben a két rövidebb oldalon elhelyezett sínen párhuzamosan felemelhető fedélmegoldás tér el. Ugyancsak különlegességnek számít a ládafal hosszanti oldalán levő ládafia is. Mindössze néhány pél41 Pl. A győri gombkötő és kárpitos párosítás nem szerepel egyetlen dokumentumban sem, ugyancsak nem működött a 19, század utolsó harmadában kopjakészítő sem. 42 GyK. 1877/62. 43 XJM. céh. 54.12.1. Ltsz. láda. GyK. 1877/64. 44 XJM. céh. 56.64.7. Ltsz. láda leírása. 45 A ládák stilisztikai elemzéséhez Nagybákay P. céhládákról írt cikkét, Greber, J. M. idézett tanulmányát és Kaesz Gy., A bútorstílusok című művét (Gondolat, Bp. 1962.) használtam. 180
