Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Gecsényi L.: A győri céhek a XVI. sz. második és a XVII. sz. első felében
GYŐRI CÉHEK A XVI. SZÁZAD MÁSODIK ÉS A XVII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Győr feudális kori történetének feldolgozása az elmúlt 100 esztendő során számos fontos kérdés feltárásával haladt előre. A helytörténetírás neves polgári szemléletű képviselői — mindenekelőtt Bedy Vince — felismerték, hogy a város múltjában milyen fontos szerepe volt a gazdasági tényezőknek és kutatásaikban jelentős figyelmet fordítottak az ilyen irányú adatfeltárásokra.* Munkájukat a céhes ipar fejlődésének hátterében álló gazdasági és társadalmi tényezők, az ezekből adódó összefüggések részletesebb vizsgálatával szeretnénk folytatni, úgy, hogy ezzel közelebb jussunk a városfejlődés további megismeréséhez. Dolgozatunk elsősorban a győri székeskáptalan, mint a város földesura, a céhek és a város levéltárának adataira (céhlevelek, iparosok végrendeletei, peres ügyek) alapozva, tekinti át a céhek megalakulásának időrendjét, működési szabályaik főbb jellemzőit. Megkíséreltük összegyűjteni a céhek belső életére vonatkozó ismereteket, vizsgálni a kézművesek anyagi helyzetét, etnikai összetételét. A választott időhatárok nem csupán a városi kézműipar fejlődésének dinamikus első évszázadát, hanem a záró időpontot illetően a török kori elsődleges céhalakulások befejeződését jelenti. Azaz újabb szakma a török kiűzéséig eltelt következő négy évtizedben nem szerveződött önálló céhhé. ELŐZMÉNYEK MOHÁCS ELŐTT A történelmi Magyarország nyugat-dunántúli határvidékén a szakirodalom megállapítása szerint a XIII— XV. században jelentékeny, a fogalom nyugateurópai értelmében vett, városok — Sopron kivételével — nem alakultak ki. A vidék gazdasági életének kisebb-nagyobb központjait azok a városok és mezővárosok jelentették, amelyeket fekvésük, kiváltságaik, igazgatási (uradalmi, „állami") szerepük kiemelt a kisebb települések sorából. Természetesen ezen a * A győri gazdasági fejlődés történetéből — különös tekintettel a kézműiparra előbb Ráth Károly, majd Szávay Gyula közölt egyes okmányokat. Az iparfejlődés vázlatát igen gazdag adatgyűjtéssel, de kevéssé összefüggésekbe ágyazottan, Bedy Vince állította össze a Győri Szemle hasábjain publikált cikksorozatában. (Adalékok a győri ipar történetéhez I— VI. rész, Győri Szemle 1941—1942.) Ezek alapján készült Jenéi Ferenc tanulmányának idevágó része, a Győr. Várostörténeti tanulmányok (Győr, 1971) című kötetben. A legfrissebb országos áttekintés a XVI. századi gazdasági viszonyokról Zimányi Vera cikke: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a 16. század végéig (Századok, 1980/4. 511—574. 1.). 145
