Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Rozsnoki Zs.: Nyugat-magyarországi vasbucák fémtani vizsgálata

A hévízi bucából (Hl) vett csiszolaton hasonló képet láthatunk. A karbontartalom valamivel nagyobb, a perlit mellett szekunder cementit is megjelent. A szalacskai buca a belőle vett minta alapján kevesebb karbont tartalmaz, mint akár az Sil, akár a H/l. Szövete kívülről befelé haladva változik, ferritesből a ferrithálós perlitig fokozatos az átmenet (27. ábra). 4. A VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE A szövetvizsgálatok nem adnak valamennyi feltett kérdésre egyértelmű választ. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a vasbucák vizsgálatához nem elegendő csupán egy-két minta, mivel sem összetételüket, sem szövetszerkezetüket tekintve nem homogének. A bucák magas karbontartalma ha ki nem is zárja, de nagyon megnehezíti alakításukat. A ledeburitot tartalmazó darabok, főleg ha ez a rideg szövetelem nagyobb térfogathányadra kiterjed, egyáltalán nem kovácsolhatok. Ebből a szempontból hasznos lenne a beolvadás mélységének ismerete. A keszthelyi bucák közül az egyetlen feldolgozott (üllővé alakított) darab erősen elüt a többitől. Karbontartalma jóval kisebb, jól kovácsolható, anyaga a korabeli készre alakított vastárgyakéra emlékeztet. A többi bucát tekinthették selejtnek, amennyiben a vas karbontartalmának csökkentésére semmilyen módszert nem ismertek. A különböző helyeken készült bucák közti hasonlóságok és különbözőségek megítélésére a vizsgált minták nem nyújtanak elég anyagot. A kérdés megválaszolására több minta bevonásával további vizsgálatok szükségesek. Rozsnoki Zsuzsanna