Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék régészeti kutatásairól – II.

E felvetéseknek azonban ellentmond, hogy a bucák hólyagos, „szivacsos" felületéről csak éppen a salak nagyja van leverve. Márpedig a kereskedelmi forgalomba került félkész termékeket a vaskor kezdetétől

16 a középkorig

17 rúd, lepény, vagy szerszám formára alakították még a kohótelepeken a szivacsos bucák újrahevítése után és kovácsolása során. 2. ábra. Pannónia római úthálózata és a vasbucák előkerülési helyei: 1. Sopron (2 db), 2. Hévíz (1 db), 3. Keszthely-Fenékpuszta (5 db), 4. Szálacska (V2 db). Hasított vasbucák Európa régi vastermelő vidékein több helyen előkerültek. A korai középkorra (IX—

XIII. sz.) datált skandináviai, oroszországi, valamint bulgáriai bucák kisebbek a soproni daraboknál (súlyuk 2—18 kg között). Irmelin Martens agyagkohók mellől közöl hasonlóan salakos felületű hasított 16 Forbes, R. J., Studies in ancient Technology. Leiden 1964. H. kötet; 175.; Szabó M., Arch. Ért. 93 (1966) 242. 17 Pleiner, R., Der Handel mit Eisen im östlichen Mitteleuropa. Antikvarist Arkiv 40. 13—21. 62