Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

T. Szőnyi E.: Die spätrömischen Gräberfelder von Győr (Raab) I. „Das Gräberfeld um die Eisenbahnstation”

Kettős sírról két esetben szereztünk tudomást (R14. és R23), részletesebb leírás csak az utóbbiról maradt, ahol a halottak egymást átölelő helyzetben feküdtek. Tájolási adataink szintén hiányosak. A szarkofág É—D-i irányban feküdt, a téglasírok közül mindössze egynek ismerjük a fekvését: D—É-i. A sírok zöme K—Ny-i tájolást mutat. Az épített kősírok esetében csak a 2. számúban volt halott a sírban, ennek feje a Ny-i oldalon volt. A másik két kősír esetében nem ismerjük a halott irányítását, K—Ny-i vagy Ny—K-i. A földsírok közül 8 alkalommal K—Ny-i irányítást, 1 ÉNy—DK-it, 2 esetben pedig Ny—K-it figyelhettünk meg. A kő- és földsírok esetében a K—Ny-itól eltérő tájolás minden esetben gyermeksírokra jellemző. A sírokban levő leletek közül a viseleti tárgyak általában a helyükön voltak, tehát a halott ruházatának kiegészítőjeként szerepeltek. A hagymafejes fibulát a 7. és 8. sír halottja a szokásos módon, a jobb vállán viselte. (A 8. sír esetében az üvegkorsó nyomhatta kissé lejjebb a mellkas jobb oldalára a fibulát.) Az R23-as kettős sír női halottjának mellén levő fibula a mellette — kissé ferdén — fekvő férfi válláról csúszhatott a nő mellére, a ruha textilanyagának elpusztulása után. Nem tekinthetjük azonban ilyen földmozgás eredményének az R22. sírból származó darab helyzetét, amely a helyszíni vázlat (23. ábra) és a leírás alapján a jobb medenceszárny külső oldalán került elő. Itt a hagymafejes fibula mellékelt ékszerként, vagy a halotti lepel összefogójaként képzelhető el.

66 Ugyancsak nem a viselet tartozéka volt a 2. sz. gyermeksír fibulája, amely a váznál magasabban került elő, másodlagos helyzetben. A csatok közül csak a 8. sírból származónál lehetett megfigyelni, hogy a deréktájon levő övet balról jobbra csatolták be. A gyűrűk viselésének módjáról is kevés a megfigyelés, csupán a 10. sír halottjáról tudjuk, hogy bal kezén viselte. A női viselet tartozékai a fülbevalók, gyöngysor és karperecek általában együttesen fordulnak elő a sírokban. Gyakori a kettő vagy több karperec viselete, ilyenkor mindkét csuklót díszítik. A csont és vas karperecek általában a bronz karperecekkel együtt fordulnak elő. A késő római női sírok egy csoportjában gyakori ez a „sok karperec" — viselet. Ezeknek a nőknek az öltözékét általában a gyöngysor és a fülbevaló is kiegészíti. Ez a nyilvánvalóan viseleti szokás azonban nem gondoljuk, hogy etnikumhoz lenne köthető, hiszen Intercisában, Triccianában, Somogyszilon, Csákváron, Arrabonában, Lauriacumban egyaránt megfigyelhető. Ha azonban az ilyen „felkarperecezett sírok" időrendjét kutatjuk, feltűnő, hogy vagy IV. század második feléből származó éremmelléklettel, vagy pénzmelléklet nélküli sírokból származnak.

67 A IV. század második felében tehát egy viseleti változásnak vagyunk tanúi a női öltözködésben, amikor is az eddig már ismert, de csak kis számban használt karperecek tömegét (5—6, sőt több darabot is) hordják a nők. Ehhez a — provinciában általánosan elterjedt — szokáshoz járul Arrabonában még egy megfigyelés, hogy a csuklótájon 1—2 szem gyöngyöt találunk. Ilyen fordult elő az 5. sírban, de megfigyeltük az 1977-es Győr, Gorkij úti ásatásunk 4. sz. 66 Vágó—Bóna 1976, 166—67. o. 67 Vágó—Bóna 1976, 36. sír: 23. o., 1126. sír: 82. o., 1236. sír: 102. o. — Burger, Ságvár, 191. sír: 118. o., 283. sír: 128. o., 328. sír: 138. o., 340. sír: 134. o. — A. Sz. Burger, Das spätrömische Gräberfeld von Somogyszil, FAH 1979. 25., 34., 38., 40., 52., 69., 80., 96. sír, 25—47. o. — Salamon—Barkóczi, Csákvár, 61. sír, 55. o. — A. Kloibert, Die Gräberfelder von Lauriacum. Das Espelmayrfeld, Linz, 1962. 16 a sir: 34. o., 32 b sir: 45. o. 46