Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Honvári J.: Die sozialpolitische Tätigkeit der Stadt Győr. Die Entwicklung der organisatorischen Rahmen der städtischen Elendlinderung (1929–1931)

tani."

152 Mivel azonban ebben az évben a város nagyobb szabású ínségmunkákról még nem gondoskodott, a természetbeni segélyezés ellenértékét alkalmi munkával dolgoztatták le az ínségesekkel. Végül is 1931. április 21-én az ínségakciós Bizottság kimondta, hogy „az ínségakciót, mivel annak költségéről gondoskodni a város nem tud, április 30-ával beszüntetik".

153 Mit adott ez az akció a munkanélkülieknek? Vajmi keveset. Április 14-ig öszszesen 187 000 pengői fordítottak erre a célra, amiből 23 790 pengő volt a készpénzsegély, a többi természetbeni segély volt, ami a következőképpen oszlott meg:

154 285 270 kg liszt 73 100 pengő értékben 104 488 kg burgonya 7 347 pengő értékben 14 915 1 tej 3 281 pengő értékben 3 679,5 q szén 18 605 pengő értékben 1 011 q tűzifa 3 764 db karácsonyi szeretetcsomag 7 719 pengő értékben 2 003 pár cipő 25 429 pengő értékben 1 257 méter barchet 1 860 pengő értékben 584 öltöny fiúruha 7 862 pengő értékben napközi otthonok fenntartása étkeztetés fenntartás 15 680 pengő értékben Ezek a számok első pillanatra magasnak tűnnek, ám nem szabad elfelejteni, hogy a fenti élelmiszer- és ruhasegély közel 10 000 ember 7 hónapi szükségleteit volt hivatott fedezni. Ha megnézzük azt is, hogy az egyes fogyasztási cikkekből egy személyre és egy hónapra mennyi esik, akkor — Nagy Lajossal együtt — mi is megállapíthatjuk „Hogy miből élnek a munkanélküliek ..., rejtély."

155 1931-re kialakult tehát a munkanélküliek segélyezésének szervezeti kerete, az ínségakció, amelynek fedezete az évenként megjelenő népjóléti és munkaügyi miniszteri rendeletben megállapított ínségadó lett. Az ínségakciókat azután rendre minden évben megismételték — körülbelül hasonló formában és színvonalon, mint azt fentebb bemutattuk. Ezeknek az ismertetése azonban már meghaladná ennek a dolgozatnak a kereteit. Honvári János DIE SOZIALPOLITISCHE TÄTIGKEIT DER STADT GYÖR. DIE ENTWICKLUNG DER ORGANISATORISCHEN RAHMEN DER STÄDTISCHEN ELENDLINDERUNG (1929—1931) Ziel der Abhandlung ist der Untersuchung der städtischen elendlindernden Tätigkeit für die Unterstützung der Arbeitslosen in Győr. Sie sucht die Antwort, was hat eine provinzielle Stadt am Tiefpunkt der Krise im Interesse der ungefähr 12—13 000 köpfigen, ohne Versorgung gebliebenen, mit elementaren Unterhaltssorgen kämpfenden Arbeitslosenmasse getan. 152 GySmL:l. Közgyűlés 192/1930. sz. 192. o. 153 GYH 1931. ápr. 22. 9. o 154 Uo. 155 Nagy L., Három magyar város, Bpest, Kosmos 1933. 55. o. 287