Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Honvári J.: Győr város szociálpolitikai tevékenysége. A város ínségenyhítés szervezeti kereteinek kialakulása (1929–1931)

utóbbit törvényes úton akarja érvényre juttatni. A szociálpolitika tehát állami törvényeket követel a bajok előzésére .. ,"

18 Ez az, ami — legalábbis a 30-as évek közepére —• nem következett be, a szociálpolitikai tevékenység az aktuális bajok orvoslását és nem megelőzését veszi célba, amit kellő törvényes alap hiányában csak nagyon gyenge hatásfokkal tudnak megtenni. Ezt a problémát Kovrig is világosan érzékeli fentebb már említett tanulmányában, ahol is azt írja, hogy a népjóléti és munkaügyi minisztérium „ne csak nevében, hanem lényegében is elsősorban a szociálpolitikának és csak járulékosan legyen a népgondozásnak központi intézménye. A magyar népjóléti és munkaügyi minisztériumnak kizárólag a társadalombiztosítás felügyeletében illetékesség adja meg szociálpolitikai színezetét. Lényegében a kormányhatóság a népgondozásnak ..., jelesül a városi népesség gondozásának központi intézménye ... A népgondozás egy szociálpolitikai kormányhatóság járulékos feladata, aminél mi sem természetesebb, minthogy a népgondozás rendeltetése a preventív irányú szociálpolitika hiányai és mulasztása okán bekövetkezett egyéni elesettségek eseteinek kezelése."

19 Nos, a válság alatt a magyar szociálpolitika szinte kizárólag a Kovrig által népgondozásnak nevezett funkció minimális szintű ellátására korlátozódott. II. Győrött a munkanélküliek létszámának pontos adatait nem ismerjük, hiszen — mint az köztudott — a Horthy-rendszer idején a munkanélküliekről nem készült rendszeres statisztika.

20 Az 1930. évi népszámláláskor összeírták ugyan a munkanélküliek számát, ez azonban legfeljebb egy adott pillanatban jellemezheti a munkanélküliséget; a munkanélküliség alakulásának dinamikáját ezzel már nem lehet érzékeltetni. Az 1930. évi népszámlálás Győrött egyébként 2653 munkanélkülit talált, ami a népesség 5,2%-át tette ki. (A munkanélküliek családtagjairól nem készült kimutatás, a Dunántúli Hírlap becslése szerint családtagokkal együtt ez kb. 10 000 ellátatlan személyt jelentett.)

21 A munkanélküliek száma a törvényhatósági jogú városokban az 1930. évi népszámlálás adatai szerint:

22 Pécs 3 521 5,7 Székesfehérvár 2 011 4,9 Győr 2 653 5,2 Sopron 894 2,5 Baja 780 2,8 Hódmezővásárhely 2 436 4,1 18 Uo. 7. old. 19 Kovrig: i. m. 21. old. 20 Baksay Z., A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon. Századok, 1978/5. sz. 858. old. 21 Dunántúli Hírlap (a továbbiakban DH) 1931. április 5. 4—5. old. 22 Dr. Kovács A., A népszámlálás előzetes eredményei. Magyar Statisztikai Szemle, 1931/2. sz. 110. old. 250 Thj. város A munkanélküliek száma A népesség %-ában