Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

Az ívelt emelkedésű tető nem rejt kulcsnyílást, a ládazár az előlapon van, kétcsapos akaszos mechanizmus. A zárszerkezet és a gazdag furnérborítás, valamint a finom intarzia kétségessé teszik a ma már nem igazolható — 1717-es — keletkezési dátumot. Különös, hogy éppen e tisztázatlan eredetű és korú láda adatai között egy másik évszámot — 1741-et — is találunk. Bár ennek forrása ismeretlen, a láda megjelenése, vasalása és a ládán szereplő monogram (Mária Terézia?) alapján ez utóbbi tűnik hihetőbbnek. A győri ötvöscéh „csinos, faragványos ládája" (Függ. 27., 18. kép) egy másik irányzat stílusjegyeit viseli. Az egész ládát beborító faragás és az ívelt oldallapok teszik mássá. Ez a gyűjtemény egyetlen darabja, melyen a barokk formabontó hatása a szerkezeti elemeken is megmutatkozik. A láda apró esztergált pogácsalábakon áll. Homorú ívelésű oldallapjainak találkozásánál az élek levágásából keletkezett sík felületeket egy-egy toszkán féloszlop teszi mozgalmassá. Fedelének ívelt emelkedésén rocaille faragvány látható. A rövid oldallapokat 18. kép. A győri ötvöscéh ládája palmetta borítja. Az elő- és hátlap ívelt vonalú, karéjos keretében emberalakos, mozgalmas jelenetek kaptak helyet. Az előlapon Szt. Leónak, az ötvösök védőszentjének kelyhet formázó, üllőnél ülő alakját láthatjuk, jellegzetes ötvöskészségek körében; a hátlapon pedig a bibliai Zsuzsanna és a vének jelenetét ábrázolták. A ládakészítés időpontja a fedél belső lapjára vésett szövegben olvasható: 1748. Ugyanide rótták a céh akkori mestereinek nevét is. 205