Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

2. A reneszánsz hatást követő ládák Ennek a csoportnak a meghatározása és tipizálása nehézségekbe ütközik, mert koruk meghatározása körülményes, másrészt jóval későbbi keletkezésűek, minthogy egyenes folytatásként, a reneszánsz utóhatásaként foghatnánk fel. Tény, hogy az egységes stílushatást tükröző klasszikus példányokkal egyidőben készültek más igény és ízlés szerint kivitelezett ládák. Ezek egyik datálható bi­zonyítéka a győrszigeti molnármesterek céhládája (Függ. 10.). A láda mai — barna olajfestékkel, igénytelen javításokkal elrontott — külső formája szépen erezett diófából készült példányt takar. Egyszerű esztergályo­zott lábakon álló, egyenes vonalú, egy homorú ívvel emelkedő zárszekrénnyel tagolt fedéllel rendelkező darab, amelynek külső díszéül csupán az előlap és az oldallapok profilléccel keretezett téglalap, illetve tört vonalú hatszög alakú rá­tétje szolgál. Sajátos megoldás az előlapból nyíló fiók. A láda vasalása eltér a XVII. századi darabok megoldásaitól. Az ónozott csuklóspántok plasztikus, vésett vonalai a csúcsokon oroszlánfejet formálnak, a pánt kontúrjai követik az oroszlánsörény szabálytalan tincseit. Az átalakítás nyo­mait látva valószínűnek tartjuk a pántok és a zárszerkezet későbbi felszerelését. Az ónozott, alakos pántozat egy későbbi — a szabócéh 1795-ös — ládán is fel­bukkan, ott nyilván már archaikus darabként. 76 A külső vasmunkák — a fo­gantyúk nagy, áttört alaplemeze, vagy a kulcscímer puritán, korsóra emlékez­tető vasa — közel állnak a XVII. századi darabok megoldásaihoz. A láda korának meghatározásához a fedél belső lapjára írt szöveg segít. Az írásban levő szünet a leszerelt eredeti pántok helyét rajzolja ki. A tintával írt — már nehezen olvasható — információ a céh alapításának latin fejlécű rögzí­tése. A benne előforduló 1693-as és 1694-es évszámok utalnak a láda keletkezé­sének időpontjára is. Ennek valószínűségét növeli, hogy a fedélre írt névsor né­hány jól olvasható neve — Csupor István, Csollán Ferenc és Domukos Márton — csak 1733-ig szerepel a győrszigeti hajósmolnárok mesterkönyvében. 77 A ládát a céh képviselői adták be a múzeumba 1877-ben. 78 A korai ládák másik típusa a győri szappanoscéhnek tulajdonított láda (Függ. 11.). Mint korábban említettük, ládáink egy része szakmai hovatartozásának utó­lagos megállapítása már nem lehetséges. Ennél a ládánál, miután semmi tám­pont nincs sem a datáláshoz, sem a céhhez kötéshez, csupán következtetni tu­dunk. Tény, hogy a bencés leltárban, illetve a Győri Közlöny és a Főgimnáziumi Értesítő lajstromában három — a szappanos- és gyertyamártó céhnek tulajdo­nított láda — szerepel, ugyancsak három a Xántus János Múzeum leltárában is. A meghatározást mégis bizonytalanná teszi, hogy a restaurálás határozott nyo­mait viselő, sima vonalú, dísztelen láda a bencések leírásában „díszített láda 2 kulcsra" formában szerepel. A Xántus János Múzeum leltárkönyvi bejegyzésé­ben pedig a restaurálás előtti állapotot regisztrálhatták 1956-ban: „Intarziás, erő­sen rongált berakással. Oldalai kazettások. Lapos fedelű, elején két kulcslyuk, belül nagy négynyelves zár..." Ez a leírás, a zárszerkezet egyedisége miatt, két­ségtelenül a kérdéses bútorra vonatkozik. 76 XJM. céh. 56.9.1. Ltsz. A győri német szabók ládája. 77 XJM. céh. 54.2.6. Ltsz. A győrszigeti molnárok mesterkönyve. 78 GyK. 1877/65., Fg. É. 1877/78. 125. lap. 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom