Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

A ládát Roth János asztalosmester adta át Méry Etel múzeumőrnek 1877-ben a céh egyéb emlékeivel együtt/'

5 A győri üveges-, korsós- és esztergályosmestarek céhládája (Függ. 6.) megjelenésében eltér a korábbi példányoktól, de tagolása és díszítőelemei fellelhetők az ismertetett ládák részletein. A koncentrikus elrendezést ezúttal két-két levéldíszes, lefelé keskenyedő pilaszter hangsúlyozza, melyek ion fejezetben és az alapból kiugró lábazatban végződnek. Szembetűnő a láda meghatározó díszítőelemének, a hullámlécnek kizárólagos alkalmazása. Ezek keretezik a szélső mezők kagylómotívummal zárt ablakkereteit és a központi rész nyolcszögletű címerképét. A három keretezett felületen a mesterség eszközeit tartó griffek festett képe látható. A fedélen elhelyezett finom ívelésű zárszekrény elején faragott, kagyló alakú mélyedésben rejtőzik a kulcsnyílás. A láda készítésének évszáma — a hátlap tört vonalú keretét kitöltve — szépen faragott számokból: 1677. A zár nem nyitható, a láda belsejében a fedélen levő hat fehér táblácskán levő neveket a korábbi feljegyzésekből ismerjük.

66 A különféle feljegyzésekben a láda keletkezését — talán a fonadékos faragványú számjegyek elértése vagy a fedél belsejébe jegyzett évszámok miatt — 1676-ra teszik. Valószínű, hogy a fedélen levő feljegyzések későbbi keletűek, csupán a ládát „szerző" (Uhrhöwer ~ Urheber = szerző, indító) mesterek céhbe állásának, az artikulus megszerzésének időpontja 1676. A ládát a faragott évszám szerint a következő évben készíttették. A láda vasalásáról szintén a korábbi feljegyzésekből tudjuk, hogy ..kéken karcrajzzal díszített".

67 Az egyesült céh ládáját ugyancsak az 1877-es kampány idején adta be a múzeumnak Drobni Antal és Rupolt Ferenc.

68 A győri kötélverőcéh 1685-ben készült ládája (Függ. 7., 10. kép) a gyűjtemény XVII. századi anyagának szinte minden jellemző jegyéből visel magán egy-egy mintát. A láda felépítése, külső megjelenése még az oszlopokkal tagolt architektonikus elvet testesíti meg, a középső mezők keretét már csupán enyhe kiemelkedésű sima vonalú lizénák alkotják. Az oszlopfők aranyozott korinthoszi fejezete, a szélső sávok ablakkeretének kagylós lezárása és hullámléckerete, valamint a bennük elhelyezett szentek — Szt. Rozália és Szt. Sebestyén •— testhelyzete már a barokk megoldások alkalmazását példázzák. A fedél kiemelkedő tagozatán — amely ezúttal is csupán díszítő kellék — oroszlán hivatott a láda kincseinek őrzését kifejezni, a lábakat helyettesítő testvéreivel együtt.

69 így veszi át a hagyományos — bibliai eredetű — őrangyalok szerepét egy új, általánosabb értelmű motívum. A láda reteszes zárszerkezetét az előlapra szerelték, kulcsnyílását áttört, ívelt vonalakból összefont címerpajzs hatású fedőlemez borítja. Alaprajza szinte megegyezik a fölötte elhelyezett domborművű Madonna kontúrjával, amely a keret ék alakú beszögellésébe illeszkedik. A ládafedél csuklóspántjai a szegeléseknél kikerekedő szárú, csúcsban végződő, karcrajzzal és színezéssel díszített vasak. 65 Roth János által beadott tárgyak nyugtája Méry Ételtől. XJM. céh. 54.1.263/b. 66 GyK. 1877 64., Fg. É. 1877/78. 124. lap. 67 Uo. 68 Uo. 69 A fedéldísz megtalálható a prágai aranyművesek ládáján. Hálóvá—Jahodová, C. i. m. 191