Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

után, 1949-ben került egyszerre több céhláda a már államosított múzeum birtokába azok közül, melyeket a kegyelet megőrzött. Amint kiderült, a győri céhek ládáit a bennük levő iratanyaggal együtt sikerült több szakmai csoporttól megszerezni. Ezáltal a gyűjtemény ládaanyaga a hozzá tartozó dokumentációs emlékekkel együttesként erősebb információanyagot, hitelesebb tárgyanyagot képez.

39 A győri céhgyűjtemény kialakulásának témakörénél meg kell említenünk a múzeumba került anyag nyilvántartási problematikáját, melynek az egyes tárgyak meghatározásánál, adatolásánál nagyon fontos szerepe lett. A bencés múzeum tárgyainak, dokumentumainak pontos, és máig megmaradt leltára nem volt. E gyűjtemény lajstroma egy gyarapodási naplóhoz hasonló, de nem hivatalos formában és ügyviteli kötelezettséggel vezetett feljegyzéssor volt, amely a múzeum megbízott vezetőinek sajátos és személyenként változó módszerű, esetenkénti, gyakran szűkszavú bejegyzéseiből állt össze. Ez az inventárium napjainkra nem maradt meg épségben, így elsősorban a győri Benedek-rendi főgimnázium iskolai értesítőire támaszkodhatunk, amelyek a rendelkezésre álló hely miatt nagyon szűkszavúak, bizonyos években csupán számadatokat tartalmaznak. A céhemlékek eredetének felderítéséhez segítséget jelent még az 1877/78-as kampány idejéből a Győri Közlöny című helyi újság is, amely kedvcsináló szándékkal közölte a múzeum céhemlékeinek gyarapodását. Tudatos feldolgozó munka a 20-as években kezdődött, amikor igyekeztek a céhgyűjteményt összeírni.

40 Sajnos ez a füzet már nem rekonstruálhatta a fél évszázaddal korábbi információkat, részben pedig néhány korábbi tévedést is továbbvitt. Lovas Elemér múzeumőri hivatalában igyekezett tudományos igényességgel elvégezni a gyűjtemény megfelelő adatolását, de a céhemlékek esetében ő is csak az adatgyűjtésig jutott el. A múzeumok államosítása után csak 1953-tól indult meg a győri múzeum céhanyagának leltározása. Ez a munka felhasználta a korábbi feljegyzéseket, így zömében helyesen sikerült a céhemlékek és a hozzájuk kapcsolódó információk egyeztetése, a tárgyaknak és a céheknek újbóli összekapcsolása. Természetesen számos esetben a megmaradt adatok már kevésnek bizonyultak a tárgyak azonosításához, többnyire ismeretlen maradt eredetük. A céhládák datálása, illetve meghatározott társulathoz kötése azért is nehézséget okozott, mert a céh jellege, szakmai összetétele változott fennállása során. Jellemző, hogy az 1877-es nagy gyűjtőakció során múzeumba került tárgyak meghatározásánál is előfordultak már az illető céh szakmai hovatartozásával kapcsolatos bizonytalanságok, melyek egyrészt az archaizáló szándékból, másrészt a mesterségek alaposabb ismeretének hiányából eredtek. így került a nyilvántartásba több olyan szakmai csoportosulás, vegyes céhbe tömörült mesterség megnevezése, amelyek 39 A ládával együtt múzeumba került céhemlékek körére egy példa: Fg. É. 1877/78. ..Győri kovács-céh. Beadta Mendl Ignác. Zászló 1782-ből, Láda oszlopdísszel, két kulcsra, Tartalma: magyar és német articulus másolat 1745-ből, 3 mesterkönyv: 1639, 1745, 1852-ből, 2 tűzoltási nyomtatvány, 13 vegyes irat, köztük Benedicts A Abb. 1765-ből, 2 pecsétnyomó hibás körirattal: a) SIGILUM OPPIDIS Fabris IAVRIENSIS 1610, ezüstből, b) a másik nagyobb rézből, ugyanazon körirattal s 16010 hibás évszámmal." 40 Helytörténeti adattár (továbbiakban HA.) 1210—80. Ltsz. pepita borítós vonalas füzet az 1929 tavaszától november 20-ig ..részletekben" folytatott „első" leltározás feljegyzéseivel. 30 db láda részletesebb adataival, illetve 10 db láda említésével. 179