Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
érdekes, sokszor megmosolyogni való szövege, színessége ellenére, mégsem tekinthető a ládatisztelet mélységét jellemző bizonyítéknak. A korai, igényes ládák készítésének időszakából nem maradt ránk olyan privilégium, amelynek szabályzata figyelmet szentelt volna a láda előtt való helyes magatartásnak, egyáltalán a ládahasználat bármilyen kérdésének. Az illemtani előírások inkább a céhláda megbecsülésének hanyatlásával párhuzamosan kapnak helyet a rendtartásokban. Ilyen előírásokat tartalmaz a csizmadia ifjútársaság 1770-ben a céhmesterektől kapott rendtartása. A 29. artikulus összegzi a láda előtt való viselkedés követelményeit: „...A Míves Legénynek addig, míg a' Társosság Ládája nyitva vagyon, egy pint bor büntetése alatt ne légyen szabad a' Társosság Közül ki menni. Ha pediglen a' szükség úgy hozná magával, hogy addig is a' Társosság közzül Ki mennyen, minekelőtte innét Ki mégyen, egy pint bor büntetés alatt tartozik a' Dékánnak hírül adni. Ezt pedig oly módon értvén, hogy valahányszor a' Társosság közül ki akar menni, mindannyiszor a' föllebb emiétett büntetés alatt tartozzék a maga Képe bélit hadni." 18 A győri vargalegények rendtartása részletesebb útmutatást ad a nyitott láda előtti viselkedéshez: „ .. .Mikor az attyafiak eöszwe gyűlnek, és megh Nittyak az ladatt, senkynekis Nem szabad f egy wert be vinny az házban; És mykor Nyttwa az láda, mindenik tartozik egy egy pénzt le tenny az asztalra az Dekány előtt. És ugyan akkor, mykor eggyütt Vannak, Nem szabad sem enny, sem innya, sem az asztalra könyökleny, sem labatt keresztöli tenny meog az asztal hidgyarais, Vgyan azon harmincz három becs büntetess alatt az meddig Nyttwa az láda." 19 Ezek és az ehhez hasonló, elsősorban a gyűlésen való helyes magaviseletre vonatkozó nevelési célú intelmek azok, amelyek a nosztalgikus ihletettségű céhirodalomban a céhládát körülvevő szent áhítat megnyilvánulásaként szerepelnek. A céhlevelek szabályzatában a ládával kapcsolatos szűkszavú részletek említik azokat az eseteket, amikor a láda szerephez jut. Közülük csupán egyetlen artikulus szentel nagyobb teret a ládának, a Mária Terézia-kori többé-kevésbé egységesített céhszabályzatokban a láda védelmét tárgyaló részletben: ,, ... ha az Varason Gyulladás Tűz miatt támadna köteleztetik kiki közülök (ti. a céh tisztségviselői közül) az Czéh Mester Házához sietni és mindenek előtt az Czéh Ládáját bátorságos helyre vinni és minden tehetsége szerént oltalmazni". 20 A ládának a céh életében betöltött szerepére csak rövid utalásokat találunk a céhlevelekben. így a mesterválasztás és az új tisztségviselők megválasztásakor ,, ... az Czéh Ládája és annak minden igassági állyanak az Czéh Mesternél, az Ládának egyik kultsával edgyütt, az másik kultsa pedig állyon az Bejáró Mesternél ..." a győri kovácsok 1745-ben kapott privilégiumában. 21 A szokás szerint tartott gyűléseiken lebonyolított ügyekben is szerepelt a céhláda. A Mária Terézia-kori céhlevelek szerint (hasonló szövegezéssel) a győri szűcsök, csizmadiák, kirurgusok, fazekasok a „Czéhnek választott Szent Patrónusa Napján és a Négy Kántor Napokon öszvegyűlvén és a szokott Kántor Pénzt a Czéh Ládájába ..." letették, hozzáláttak a hivatalos ügyek tárgyalásához, ame18 XJM. céh. 56.39.2. Ltsz. A csizmadia ifjútársaság rendtartása 1770. 19 XJM. helytörténeti dokumentációs emlékek (továbbiakban: HD.) gyűjteménye: A győri vargalegények rendtartása 1622. a káptalantól. HD. 77. 3. 1. Ltsz. 20 XJM. céh. 53.13.3. (A győri kovácscéh 1745). 21 Uo. 172
