Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Gecsényi L.: Das Zunftgewerbe von Győr in der zweiten Hälfte des 16. Jh. und in der ersten Hälfte des 17. Jh.
1636-ban a szabócéh vezetői egy posztónyíró mestertársukat perelték, aki azzal rágalmazta őket, hogy a céh pénzét elisszák. 85 Eddigi ismereteink szerint a céhleveleknek a káptalan joghatóságára, bíráskodására vonatkozó rendelkezéseit maguk a céhek is igyekeztek megkerülni és igazukat a városi hatóság előtt keresni. 86 Erre ösztönözte őket a város tanácsa is, mint azt a gombkötők és szabók perei igazolják. A polgárságnak a földesúrral szembeni önállóságra irányuló törekvései így a céhes élet területén is jelen voltak. 87 * * * Nehéz összefoglalni a győri céhek egy évszázados fejlődéséről rendelkezésre álló hézagos ismereteinket. A magyar városfejlődés általános negatív tendenciáinak alávetetten még a végvárrá lett város jellegéből fakadó nehézségekkel is meg kellett az iparnak birkóznia. A gazdasági életnek a kereskedelem által alakított sajátos arculatán a kézműipar így jórészt csak kiegészítő, ám a fejlődés szempontjából korántsem elhanyagolható szerepet játszott. A XVII. század közepéig létrejött 19 céhből 15 foglalkozott kifejezetten iparcikkek előállításával. 4 nem (a borbély, a mészáros, a kőműves, az ötvös). A Győrhöz hasonló nagyságrendű városokhoz (pl. Komárom, Kecskemét) mérten azonban ez igen jelentős szám volt, és éppen a „szolgáltatás", élelmezési, építési és luxus ágazatok létrejötte jelezte a minőségi előrehaladást. Gecsényi Lajos DAS ZUNFTGEWERBE VON GYŐR IN DER ZWEITEN HÄLFTE DES XVI. JH. UND IN DER ERSTEN HÄLFTE DES XVII. JH. Die Aufarbeitung der feudalen Geschichte von Győr ist im vergangenen Jahrhundert mit der Aufdeckung vieler wichtigen Fragen fortgeschritten. Die namhaften Representanten der lokalen Geschichtsschreibung — vor allem Szaniszló Villányi und Vince Bedy — erkannten die Bedeutung der wirtschaftlichen Faktoren in der Vergangenheit der Stadt und widmeten grossen Augenmerk deren Aufdeckung. Ihre Arbeit wollen wir m dieser Abhandlung mit der eingehenden Untersuchung der in dem Hintergrund der Zunftgewerbes stehenden wirtschaftlich-sozialer Faktoren und deren Zusammenhänge fortzusetzen. Anhaltspunkte sind dafür in ersten Reihe die Archivalien des Domkapitels von Győr (als Gutsherr der Stadt), der Zünfte und der Stadt. Wir versuchten die Kenntnisse über das innere Leben der Zünfte zu sammeln, die finanzielle Lage und die ethnische Zusammensetzung der Handwerker zu überprüfen. Im XIII — XV. Jh. war Győr nicht nur durch ihre wichtige Rolle in der kirchlichen und weltlichen Verwaltung, sondern auch durch ihre geographische Lage in den Ost-West-Handel in ihrer wirtschaftlichen Entwicklung gefördert. Schon die mangelhaften Daten aus der zweiten Hälfte des XV. Jahrhunderts weisen auf ein lokales Zentrum mit lebhaften Verkehr hin, das ausser der Befriedigung der städtischen Anprüche diente mindestens in einem Umkreis von 30—40 Km Radius als Lieferant von Gewerbe-waren und als Sammelplatz von landwirtschaftlichen Produkte. Neben dem Handel waren jene Gewerbe entwickelten, die für die Versorgung 85 Uo. 7. k. 258. 1. 86 Kivételnek tűnik a borbélycéhnek 1610-ben a Káptalanhoz benyújtott panasza a volt céhmester ellen, aki szidalmazta a céh tagjait. Ám a vétkes ünnepélyes bocsánatkérése a városbíró és 3 esküdt előtt zajlott le. így a város mindenképpen közreműködött az ügyben. GyKHL Th. 39. No. 28 630. 87 Gecsényi L. Gazdasági és társadalmi... 15. skl. 165
