Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Sági K.: A fenékpusztai V. sz.-i vasbucák történeti háttere

Vasüllő, négyszögletes, magassága 28,1 cm, szélessége 25,2 cm, vastagsága 20,2 cm. Súlya 82 kg. (1. á. 1.) Vasbuca, háromszög alakú mintavételi réssel. Súlya 67 kg. (1. á. 4.) Hasonló vasbuca, súlya 60 kg. (1. á. 2.) Hasonló vasbuca, súlya 69 kg. (1. á. 3.) Hasonló vasbuca, súlya 63 kg. (1. á. 5.) Hasonló vasbuca, súlya 59 kg. (1. á. 6.)

8a Leletünk egy vasüllőből, öt db mintavételi réssel ellátott vasbucából áll. Az öt buca összsúlya 318 kg. A lelet korát a hombárból előkerült vastőr határozza meg, amelynek párhuzamai a Csongrád csoportnak nevezett hun kori leletanyagban találhatók meg nálunk; korai, így az V. század első felére tehető.

9 Korhatározási szempontból figyelemreméltó, hogy a vasbucák alatt és mellett fiatal egyén szétszórt csontjait találtuk. A koponyát a rádobott tömb darabokra zúzta. A bucák és az üllő a 456. október végi támadás során valami épületben égtek benn, mintavételi réseikbe téglatöredékek, kavicsok is szorultak a tűzvész során. A vasleletet 457. május végi takarítás során földelték el. Az antik ábrázolásokon a kovácsüllők általában négyszögű vastömbök, amelyeket fára vagy kőre helyezve használtak.

10 L. Cornelius Atimetus I. századi síremlékén látható négyszögű üllővel kapcsolatban H. Klumbach foglalkozik ezekkel az üllőkkel.

11 Tipológiai alapon a hosszú életű forma nem datálható, meglepő viszont a mérete. Ugyancsak meglepő az említett vasbucák nagysága is. Eddigi ismereteink szerint csak a vízkerekes fújtató feltalálása, 1230 után tudtak 20—50 kg-os bucákat előállítani.

12 Az említett fenékpusztai bucák a maguk 59—69 kg-os súlyával módosítják az eddigi technikatörténeti elképzeléseket. Elgondolkodtató a fenékpusztai bucákon észlelt réselések kérdése is. Bucáink hasítási felületének egyenletességéből és simaságából gépi vágásra következtethetünk, vízi erővel meghajtott pörölyre. Ugyanakkor ezek a nagy, lapátkerekes vágók eddigi ismereteink szerint csak a XIV. században kezdtek jelentkezni,

13 tehát a fenékpusztai bucák ezen a téren is újabb kérdőjelet állítanak elénk. A fenékpusztai üllő és bucák technológiai szintje önmagában kizárja a helyi készítés lehetőségét. A gyártási hely kérdésére a folyamatban levő természettudományos vizsgálatok talán feleletet adnak majd. Véleményünk szerint az említett darabokat Avitus katonái hozták magukkal, így a gyártás helye feltehetően Nyugat-Európában kereshető. Sági Károly 8a Mutató: Sági 1. ábra 1. (a továbbiakban S: Sági, á: ábra) = Rozsnoki 10. ábra K/V. (a továbbiakban Rozsnoki: R, á: ábra); S 1. á 2 = R 10. á K/IV; S 1. á 3 = R 10. á K/III; S 1. á 4 = R 10. á K/VI; S 1. á 5 = R 10. á K/II; S 1. á 6 = R 10. á K/L 9 Párducz, M., Archaeologische Beitrage zur Geschichte der Hunnenzeit in Ungarn. Acta Arch. Hung. 11 (1959) 367—368. 10 Lindenschmit, L., AuhV 1914, 257 11 Klumbach, H., Gerategriff aus Hirschgeweih von Mainzer Legionslager. Jahrbuch des Rom. Germ. Zentralmuseums Mainz 18 (1971) 231, Taf. 94. 12 Hegedűs Z., A diósgyőri központi Kohászati Múzeumban levő vasbucák kohászattörténeti vonatkozásai. Bp. 1961, 2—4. 13 Hegedűs Z., i. h., 11. 115