Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Dóka K.: Die Abmessung des Flusses Rába in der ersten Hälfte des XIX. Jahrhunderts

länder" geliefert. Die geeigneten, fachgebildeten Arbeitskräfte ergaben sich aus den Geödeten des Komitates, aus den Angestellten der Baudirektion und aus den, an den Flüssen arbeitenden Kartograph-Diurnisten. Im 1815 hatte Dániel öry den Rahmenplan für die Regulierung des Flusses Raab vorbereitet. Die Ausarbeitung der einzelnen Arbeitsphasen und deren Beginn erforderte die Abmessung des Flusses ohne Aufschub. Im Jahre 1819 kam die Aufnahme des Mündungsteiles an die Reihe, im 1820 hat der Statthalterrat die Nivellierung vom ganzen Raabflusse verordnet. Das Vollziehen der Arbeit wurde im 1821 von der Baudirektion verordnet. Die Ausführung war die Aufgabe der Komitatsingineure : aus Győr (Raab) György Király, aus Sopron (ödenburg) Mihály Wagner, aus Vas (Eisenburg) János Szalay und Zsigmond Kovatsits. In den Komitaten Raab und ödenburg hat sich die Aufnahme im 1825, im Komitate Eisenburg im 1829 beendet. Das fertige Material wurde von Károly Keczkés, einem Ingenieur der Baudirektion, revidiert. Nach Verbesserung der Angaben stellte er die erste genaue hydrographische Beschreibung und den wissenschaftlich begründeten Regulierungsplan des Flusses zusammen. Die Ergebnisse der Abmessung wurden von den Autoren der späteren Pläne auch verwendet. Die Komitatsingineure und Keczkés trugen nicht nur dem Erfolg der Raab-Regulierung bei, sondern bewahrten auch die einstige Hydrographie von einer der interessantesten Gegenden des Landes. Klára Dóka JEGYZETEK 1 Magyarország természeti és gazdasági földrajza. Tankönyvkiadó. Szerk.: dr. Udvarhelyi Károly, Bp., 1968. 99., 186. Pécsi M., Kisalföld geomorfológiai képe. Földrajzi Közlemények. 1962. 2. sz. 113—142. 2 A magyar vízszatoályozás története, összeállította: Ihrig Dénes. Országos Vízügyi Hivatal. Bp., 1973. 186—195. — Babos Z.—

Mayer L., Ármentesítések, belvízrendezések és -lecsapolások fejlődése Magyarországon. Vízügyi Közlemények. 1939. 1—2. sz. 227—287. — Zawadowszki A., Magyarország vizeinek statisztikája. Országos m. kir. Statisztikai Hivatal, Bp., 1891. 188—198. — Fekete K., Visszatekintés a Rába szabályozás történetére. Tanulmányok a vízrendezési munkálatokról. Duna—Tiszavölgyi Társulat kiadványa. III/l. Bp., 1947. 3 Szalacsy L.—Meiszner E., A Rábaszabályozó Társulat történeti leírása az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmából. Bp., 1896. 4 Műszaki és Tudománytörténeti Kiadványok. 17. 5 Magyar Országos Levéltár (OL) C 64. Helytartótanács, Dep. Commerciale, C 128. Vízi és Építészeti Főigazgatóság, Rába S 81. Vízrajzi Intézet, iratok, S 80. u.a. térképek. 6 A Rába mai hossza: 303 km, ebből Magyarországon 192 km. Vízgazdálkodási lexikon. Mezőgazdasági K. Bp., 1970. 482. 7 Zawadowszki, i. m. 188. 8 Sárközi, i. m. 3—11. 9 Korabinszky (I. M.) Geographisch-historisches und Produkten lexikon von Ungarn, Presburg, 1786. 428. 10 Lipszky (J.): Mappa generalis regni Hungáriáé (Pest, 1806.) 11 OL S 12. Térképtár, Helytartótanás, Div. XIII. No. 295/3. 12 Hunfalvy J., A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása. Bp., 1865. III. 212—213. 13 OL C 130. Perényi János kir. biztos iratai, 1816. 14 OL C 128. 1825, 1829. 15 Uo. 1833. 16 Újházy J., A Rába szabályozása és csatornázása. Bp., 1873. 50—51. 17 Magayrország Vármegyéi és Városai. Szerk. Borovszky Samu. Győr megye. Bp., 1896. 16—52. 18 Dányi D.—Dávid Z., Az első magyarországi népszámlálás. (1784—1787). Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1960. Győr, Sopron, Vas megye. 19 Nagy (L.) Notitiae politico-geographico-statisticae... Buda, 1828. Az ártér nagyságára: Ujházy, i. m. 175—179. Az általa felmért teljes ártér 81 218,5 hold. 20 Korabinszky, i. m. Vályi András: Magyar Országnak Leírása. Buda, 1796—1799. 377