Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. III.

a) A legáltalánosabb a félköríves végződés; b) többször fordul elő az egyik (rövidebb) szár végének egyenes levágása (20., 43. sír, 52. sír 2. lelet) ; c) különleges az 50. és 62. sírok pántjainál a függőleges szár szegszerűen elkalapált és behajlított végződése. A pántok rossz állapota miatt sajnos nem minden esetben sikerült megfigyelni a pántvégeket (különösen nem mindkét szárét). Csak az egyik (félköríves) pántvéget találtuk meg a 17., 27., 28., 80. sírokban. Az 52. sírban a 2. lelet kivételével a pántok mindkét vége íves kiképzésű volt — így rekonstruálhatjuk a többieket is. A 43. sírban csak a rövidebb szárak egyenes végződését rögzíthettük, a 20. sír tanúsága szerint a másik szárvéget ívesnek rekonstruáljuk. A „pseudo-szeges" pántok két egymás melletti, a relatíve idősebb temetőrészben levő sírból származnak, az egyenesre vágott végű pántok fiatalabbak, míg a félkörös végződés mindenütt előfordul. A méretkülönbség — megint csak a nagyfokú pusztulás miatt — csak meglehetős óvatossággal értékelhető. Száimos esetben csak az egyik szár hosszát tudtuk megmérni, sokszor már azt sem lehetett megállapítani, hogy a vízszintes vagy a függőleges szárét figyeltük-e meg. Máskor olyan töredékes állapotba kerültek a pántok, hogy hosszméretüket egyáltalán nem lehetett megmérni. A pántok szélessége viszonylag állandó (3—4 cm). Az eltéréseknél figyelembe kell venni, hogy egy-egy pánt sem egyforma széles végig. A legkeskenyebb pánt 2,7 cm széles (20. sír), a legszélesebb 5 cm (17. sír). A két határesettől eltekintve 2,9 és 4,4 cm között szinte minden méret előfordul, az adatok zöme 3,1 és 4 cm között sűrűsödik. Kiszámítottuk az egyes sírokból előkerült pántok szélességátiagát: 3,2 és 4,1 cm között egyenletes eloszlást mutattak. Hasonló eredménnyel járt az egyes sírokból előkerült legszélesebb pántok öszszevetése (3,4—4,4 között egyenletes az eloszlás). A pántok szélessége a viszonylagos állandóságon belül nem szabványos tehát, további következtetésre alkalmatlan. Legfeljebb az igen keskeny (28., 62. sírok) és igen széles (17., 27. sírok) pántok közti különbség használható fel: az utóbbiak egymás közelében kerültek elő. A pántok szárainak hosszúsága erősen különböző. Az egyszerűség kedvéért a félkész gyártmányt: a pánt teljes (= a két szár együttes) hosszát vettem alapul az első elemzésnél (a „pseudo-szeges" típusnál annak hosszát is beszámítva). Két típust és egy variánst különítettünk el: 1. „kicsi": 23—25 cm együttes hossz {VI., 20., 43., 50., 62. sírok), la. „közepes": 30—31 cm (52., 82. sírokból, megjegyzendő, hogy az 52.-ben 25,5 cm-es, a 82.-ben ellenben 40 cm-es hosszúság is előfordult), 2. „nagy": 40 cm feletti hosszúság (9., 17., 27., 28. sírok). Ez utóbbiak mind egymás közelében helyezkednek el a temetőtérképen. A „közepes" nagyságrendű csoport az 1. csoport variánsa. Nemcsak azért, mert az 52. sírban együtt fordulnak elő. Formai kapcsolat is van köztük: míg a nagyok két szára kb. egyforma (szimmetrikus), a kicsik és a közepesek mindig aszimmetrikusak (vízszintes száruk valamivel hosszabb a függőlegesnél). Kérdéses ebből a szempontból a 9. sír pántjainak esete, valamint a 82. sír 2. sz. pántja, amelyik (meglevő) 15 és 25 cm-es száraival máris elérte a 40 cm-t, mégis aszimmetrikus lehetett. A pántok függőleges szárai sokkal jobb állapotban .maradtak meg, mint a vízszintesek. Ez tükröződik a méretadatok eloszlásában is. A függőleges szárak hosszúságadatai pontosan megfelelnek a fenti típusoknak : 59