Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Balázs P.: Győr város gazdálkodása a feudalizmus utolsó évtizedeiben

tották. A szállásbérekre kifizetett összeg évi átlaga 1822—1834 között még 4300 forint felett volt. Székesfehérvár 1846/47-ben is négy és fél ezer forintot meghaladó összeget számolt el a katonai tiszti szállásokra, Sopron ilyen jellegű kiadása viszont mindössze 742 forint volt. A város részére vásárolt írószerek és könyvek, a könyvköttetések, valamint a másolási díjak költsége 1474 forint (a kiadások 1,4%-a), ami szintén alacsonyabb az 1822—1828 közötti évek (1931 forint), továbbá az 1828—1834 közötti évek (2791 forint) átlagánál. Az úti- és élelmi-, bírói és ügyészi költségek Győrött jelentéktelenek, 1846/47-ben együttes összegük mindössze 341 forint. Székesfehérvárott e költségek megközelítik a másfél ezer, Sopronban a 2 ezer, Debrecenben a 6 ezer forintot. A város tulajdonában lévő épületek karbantartási költsége 1865 forint (az összes kiadások 1,7%-a). Ebből az összegből fedezték Belvárosban a város kuriális házának (24 jó szoba), a nemzeti főiskolának (14 középszerű szoba), a színháznak (5 szoba), a vigyázótoronynak (6 szoba), a városi istállónak, kocsiszínnek és olajoskamrának (5 szoba); Újvárosban az ottani városháza (15 jó szoba), a transzportház (9 szoba) és az iskola (3 szoba); Majorokban a plébánia és a templom, az iskola, valamint a város majorjához tartozó épület, továbbá Szabadhegyen ugyancsak a plébánia, a templom és az iskola, végül a vámbódék, néhány üzlet és a mészárszékek helyiségeinek javítási kiadásait.

14 Azt kell hinnünk, hogy a város e téren a kelleténél jobban takarékoskodott, hiszen az ilyen jellegű kiadások Székesfehérvárott elérték a 4 ezer, Sopronban az 5 ezer forintot, de az utóbbi város még új épületekre is költött 2800 forintot. A termékek és szerek vásárlására (3496 forint, vagyis az összes kiadások 3,2%-a), zab beszerzésére (924 forint, vagyis az összes kiadások 0,8%-a), különféle gazdasági kiadásokra (5926 forint, vagyis az összes kiadások 5,4%-a), a cselédek öltözetére (1320 forint, vagyis az összes kiadások 1,2%-a) és a rabok tartására (1746 forint, vagyis az összes kiadások 1,6%-a) elszámolt összegek a legtöbbször kisebb tételek halmazai, s száz forintot meghaladó kiadásokat alig találunk e tételek között. Mint a bevételeknél észrevételeztük, Győrnek minimálisak a földbirtokból, illetve a birtokgazdálkodásból eredő jövedelmei. Ennek megfelelően kiadásait sem terhelik a birtokgazdálkodás költségei, amelyek Székesfehérvár számadásaiban (pl. dézsma- és haszonbérköltségek, tűzifa hordása, széna kaszáitatása stb.) meghaladják az 5 ezer forintot, Sopronban az erdei kiadások megközelítik a 10 ezer forintot, Debrecen pedig favágásra és szénára-szalmára fizet ki több mint 12 ezer forintot. Győr városa 1846/47-ben 7120 forintot (az összes kiadások 6,5%-a) adott kölcsön 6%-os kamatra, ugyanakkor korábbi adósságából 9200 forintot (az öszszes kiadások 8,4%-a) vissza is fizetett. Maradt ugyan a városnak közel 60 ezer forintos adóssága, amelyből a legnagyobb összeg a Bisinger-alapítványból 20 ezer (1844-től), a Szegények Intézetétől 17 ezer (1839-től) és Horvát Mihálynétól 14 ezer forint. A Szegény Betegek Intézetének 1776 óta tartozik a város 1960 forinttal, a többi kisebb összeget magánosoktól vette fel 5%-os kamatra. 418