Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. III.

80. sír. Gyermek, vasalt koporsóban. A deszkák elszíneződése nem látszott, a szegeket és a pántok lemezkéit a kidobott földben találtuk meg. A váz szintjén már semmi koporsóra utaló nyom nem maradt. M. 130—140 cm, két vége mélyebb (155, ill. 160 cm). A gyermek csontváza igen rossz megtartású, állatjárás is bolygatta. Koponyája széttört. Leletek: 18. Vaslemez, szórvány a sír földjéből — megsemmisült. 20. Koporsószeg (szórvány a sír földjéből). Kerek fejű, téglalap metszetű kampósszeg töredékei vannak meg — tör. h. 3,4 cm, fej átm. 2,1 cm. 81. sír. Felnőtt. M. az ásatási napló szerint 55 cm, a sírrajzra felvitt adat szerint a váz 62 om mélyen feküdt, a sírfenék 80 cm mélyen volt — ez az utólag, ellenőrzésként mért adat a hiteles. A gödör alján fejnél, középen és a lábnál is észleltünk kis mélyítést (94, 85, 90 cm). Elszíneződést nem tudtunk megfigyelni, a váz helyzete, ill. a csontok elmozdulása igazolta a koporsó egykori jelenlétét. A koponya nem telt meg földdel, ellenben elmozdult az alsó állkapocshoz viszonyítva. Az arckoponya egy része letörött és oldalra csúszott. A bordák némelyike szintén elmozdult a helyéről. (12. ábra.) 82. sír. övveretes férfi, vasalt koporsóban. Mélysége 200 cm, csak lábnál mélyebb egy rövid szakaszon (216 om). A koporsó jelentkezési szintje 160 ctm. Fejnél valamivel szélesebb, mint lábnál. A bedőlt tetődeszkák szorosan az oldalakhoz simultak, illetve közvetlenül a váz felett jelentkeztek. A hosszanti oldalak túlnyúltak a rövidebbeken. A vasalások a tetőn voltak, csak rövid szakaszok tartoztak az oldaldeszkákhoz (1. metszet). A vasalások pontosan követték a bedőlt tetődeszkákat. Itt figyeltük meg először (lábnál, a lemélyítésben), hogy a végdeszkák a gödör aljáig folytatódtak (1. metszet). A koponya behorpadt. (13. ábra.) A még restaurálatlan-leltározatlan vasalások adatai: 82/1. A koporsó É-i harmadában, kb. a könyök vonalában a bal (K-i) oldalon koporsópánt. Négy töredék maradt meg, a nagyobbik erősen hajlik. H. 14,8, ill. 10 cm, sz. 3,2—2,9 cm. További két töredék n. 11, ill. 5,5 cm. A 11 cm-es darabon szeg. A görbülő (felső) darabon famaradványok: felül a pánttal párhuzamos, alul merőleges szálirányt mutatnak. 82/2. Az 1. sz.-val szemben a jobb oldalon. Hat nagyobb és több kisebb töredék maradt meg a szállítás, raktározás, raktárköltöztetés után. A keskeny (felső), illetve a széles (alsó) darabok összeillenek. A keskeny, hosszú töredékeken a belső oldalon keresztirányú, a túlsó (külső, felső) oldalon hosszirányú farostnyomok. A két szár jelenlegi h. 25, illetve 15 cm, sz. 3,8—3,2 cm. 82/3. A D-i harmadban (lábnál) a bal oldalon levő pánt négy töredékre esett szét. Az egyik darab a derékszög felé hajlik, a gerincnél (kívül) a teljes felületen párhuzamos farostok. A másik nagyobb darab a pánt alsó végéről való, alja lekerekített, erős, négyzet átmetszetű, ovális fejű kampósszeg veri át (hegye törött). A pánt belső felületét és a szeget is merőleges szálirányú famaradványok borítják. A pánt alsó szárának rekonstruálható h. 16,5 era, sz. 3,6 cm. 82 4. A jobb oldalon, a 3. sz. lelettel szemben. Teljesen szétesett. Egyetlen nagyobb darabján kívül végig vele párhuzamos irányú, belül merőleges farostok. A töredék hossza 13 cm, sz. 3,6—3,3 cm. 4. lelet. Az előbbi pánthoz tartozhatott a jobb lábtőcsontdknál talált (behullott) vaslemezkét átverő kampósszeg. H. 5,4 cm (4,5 cm a fában). Hegye a sírfenék felé állt, de nem a lábat szegezték le vele (ahogy tévesen a naplóba került). A rekonstrukció a felvett metszetrajzok és a pántok alapján viszonylag könnyű. A pántok a fedőlapot erősítették a láda alsó részéhez. Egyenetlen hosszúságúak, a hosszabb szárak a fedőlapon voltak. A végdeszkák a láda lábai közti részt is elfedték (a lemélyítésben is követhetők voltak). Problémát okoz a pántok felső szárán felül levő, következetesen megtalált hosszirányú farostlenyomatók magyarázata. Deszkával fedték el a pántokat? 41