Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Gecsényi L.: Einige Fragen der wirtschaftlichen und sozialen Lage des Komitates Győr auf der Wende des XVII–XVIII. Jahrhunderts
Freiheitskampfes unter der Anführung von Ferenc Rákóczi IL unterbrochen. Über die Mass der, von der Pest und von Naturkatastrophen (zB. Hochwasser) noch vergrößerten Vernichtung bezeugt jene Angabe dass von den 75 bewohnten Ortschaften des Jahres 1671, auf 1710 nur 64 geblieben waren. Der zweite Jahrzehnt des XVIII. Jahrhunderts hat dem Gebiet die endgültige Ruhe gebracht. Im 1710 wurden die weiteren Ansiedlungen begonnen. Von einer Ansiedlung im grösseren Umfang und in organisierter Form kann nur im Falle eines einzigen Dorfes geredet werden. Bei den anderen Dörfern ist nur der Umzug einzelner Familien aus demselben Komitate, oder aus den Nachbarkomitaten zu beobachten. Unter den, in der Mehzahl ungarischen Ansiedlern kamen auch Deutsche nach Sövényháza, Gyarmat, Pinnyéd, öttevénysziget und Kroaten nach Öttevénysziget und Táp. Noch 1720 siedelten sich abermals Deutsche in Csanak und Gyirmót an. Im Jahre 1719 wurden 2668 steuerzahlende Familien-Häupter im Komitate verzeichnet, dies bedeutet eine Bewohnerzahl von annähernd 14 000 Personen. Infolge der friedlichen Zeiten hat sich das Gebiet der bebauten Ackerfelder im Komitate verdoppelt. Die Pacht der, zu den verlassenen Leibeigenengrundstücken angehörigen Felder hat sich vermehrt. In der Landwirtschaft spielten neben der Getreideproduktion die Trauben-, und Viehzucht, im Szigetköz bzw. der Gartenbau eine bedeutende Rolle. Győr blieb ausschliesslich das Industrie-, und Handelszentrum der Gegend. Die Abhandlung wird mit der Untersuchung der einzielnen Gebiete der Landwirtschaftsproduktion beendet. Lajos Gecsényi JEGYZETEK 1 A pusztulás méreteit tükröző 1518. és 1531. évi összeírásokat Bakács I. elemezte Á dikális összeírások c. tanulmányában. In: A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957. 66—67. 1. 2 A török mellett a magyar főurak közül elsősorban Enyingi Török Bálint pápai csatlósai garázdálkodtak a vidéken. Az ő kezüktől pusztult el többek között Sebes és Szentpál. L. Bedy V., A Győri Székeskáptalan története (Győr, 1938.) 189—190.1. Vő. A győri székesegyház története (Győr, 1936.) 104—105. 1. 3 EPL Canonicae Visitationes fasc. I. Liber 1. 4 GySmL:l Filmtár 1. doboz 1609. évi királyi adóösszeírás. A többé fel nem épült falvak: Ilók, Tarján, Told, Szentimre, Örkény, Szentmiklósalapja, Sebes, Űjfalu — a Tóközben, Utal, Hecse, Kisécs, Szentlőrinc. 5 GySmL:l Győr vm. Levéltára Adószedő iratai Adóösszeírás 1671. A továbbiakban minden adóösszeírást rövidítve „adóösszeírás" és a megfelelő évszám említésével idézünk. 6 Az 1683—1710 közötti időszak pusztításait illetőlen a helytörténeti irodalomban eltérő vélemények alakultak ki. Az egyes helységek sorsát ezért széles körű összehasonlítás alapján igyekeztünk pontosítani. Alapot az 1671., 1690., 1691., 1696. évi adóösszeírások és az 1703—1707 közötti katonai teherviselésről szóló elszámolások képezték. Valamennyi a GySmL:l irataiban. A települések sorsáról bővebben Győr város és megye egyetemes leírása szerk. Fehér I., (Bp. 1874) és Lengyel A., Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében (Győr, 1944) c. munkák adnak tájékoztatást. Szentmárton lakóinak sorsáról PRT. IV. k. 305. 1., Ságról Adóösszeírás 1731. és PRT IV. k. 324. 1. 7 Bedy V., A Győri Székeskáptalan ... 154—157. 1. 8 Győri Történelmi és Régészeti Füzetek. I. k. (Győr, 1861.) 349. 1. 9 Payr S., A dunántúli evangélikus egyházkerület története. (Sopron, 1924.) 395. 1. 10 A 6. sz. jegyzetben idézett összeírások. Szentiván és Koroncó bérletére PRL Acta Antiquiora fasc. 40. N. 1., PRT IV. k. 352. 1., továbbá Bedy V., A Győri Székeskáptalan ... 160. 1. 11 PRT IV. k. 305—306. 1. 12 Uo. 372. 1. 13 Gyarmat GySmL:2 CsPPML 59. V. 4., Gyirmót Bedy V., A Győri Székeskáptalan. 160. 1. Koroncó uo. 160. 1. Szentiván PRT IV. k. 372. 1. 14 PRT IX. k. 32. 1. A falut egyes források szerint 1686 és 1696 között kóborló katonák elpusztították. Vö. Payr S., i. m. 391. 1. 15 Az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv magyar fordítása Arrabona. A győri 394