Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Dóka K.: A Rába felmérése a XIX. század első felében

esetében Marcaltőtől a Karakói malomig haladtak, azonban az itteni uradalom tiltakozása miatt nem tudtak dolgozni. Elkészült viszont a Kígyós és Torna szintezése. A szintezésről készült jegyzőkönyv az alappontok számát, távolságát, a lécleolvasások eredményeit és az alappontnak a hasonlító síkhoz képest mért magasságát tartalmazza.

72 1838-ban Wagner Mihály szintezéseket végzett a Rábcán: Győr és Bősárkány között. A mérés eredményeit az 1820-as években a főfolyón végrehajtott szintezéssel is kapcsolatba hozta.

73 Sor került kisebb szintezési munkákra a Rába főágának egyes pontjain is. 1828-ban Győrnél szintezett Tenczer Károly hajózási mérnök, 1840-ben Vas megyében — Vág és Csákány mellett — Kovatsits Zsigmond.

74 Keczkés vízrajzi leírása és szabályozási tervezete időközben eljutott az építési igazgatósághoz, a helytartótanácshoz és a megyei vezetőséghez. Mindenütt osztatlan elismerésben részesítették. A megyék kérvényekkel ostromolták a helytartótanácsot, hogy küldjön királyi biztost a szabályozási terv végrehajtásához, és tegye lehetővé, hogy Keczkés Károly vezető mérnökként állandóan a biztos mellett dolgozhassék. A tervező azonban az anyag leadása után hosszabb ideig külföldön tartózkodott, majd 1835-ben az Angliából vásárolt „Vidra" nevű, gőzzel hajtott kotróhajó üzembe helyezésével volt elfoglalva. A nagy műveltségű, hazai nyelvek mellett angolul és franciául is értő mérnök tudására más területen is szükség volt.

75 Ebben az időben a Felső-Dunán és a Garamon is dolgozott. A központi hatóságok azonban kénytelenek voltak engedni a megyék kérésének. 1835. november 20-án a kancellária döntése alapján kinevezték Zichy Ferenc Bihar megye főispánját a Rábához királyi biztosnak. Keczkés 1837-ben pozsonyi kerületi igazgató mérnök lett, majd olyan döntés született, hogy a mindenkori pozsonyi mérnök felel a Rába szabályozásáért is.

76 Keczkés ilyen minőségben kapcsolódott bele a tárgyalásokba. 1838. szeptember 24—25-én biztosi gyűlés volt Győrben, ahol az érdekelt megyék egyhangúlag elfogadták a szabályozási tervet. A megbeszélésen a terv részleteiről, a malmok kisajátításáról, kártalanításáról, a Marcal folyó szabályozásának szükségességéről, az ártérbirtokosok hozzájárulásáról volt szó. Abban egyetértettek, hogy a szabályozást a Rába teljes hosszában (Vas, Sopron, Győr megyében) végre kell hajtani, először azonban a győri torkolatnál. Keczkés Károlyt megbízták a további költségvetések kidolgozásával és Zichy Ferenc hamarosan leköszönt a biztosi tisztségről.

77 1842-ben Pálffy Ferdinánd lett az új biztos. Vas megye kezdett húzódozni attól, hogy a folyó szabályozásába bekapcsolódjék. Semmi komoly munka nem folyt a Rába környékén, csak Győr és Sopron megye folytatott ádáz vitát a Rábca-szabályozás ügyében.

78 Keczkés elhagyta Pozsonyt. 1843-ban az építési igazgatóság központjába került, először adjunktusnak, majd segédigazgatónak; és minden esélye megvolt arra, hogy ha az igazgatói állás megürül, ő legyen az ország központi építészeti hatóságának vezetője. Az új hivatali feladatok ellátása és a szépnek ígérkező karrier miatt egyre kevésbé kapcsolódott be a Rába környékén folyó munkába. 1843-ban Keczkés még részt vett egy megbeszélésen.

79 Itt ismét a malmok kártalanításáról, a csatornába történő átépítésükről volt szó, és ezen kívül tárgyaltak a Marcal szabályozásáról is. Vitás kérdés volt, hogy a két érdekeltség közösen vagy külön dolgozzék. Vas megye már nem képviseltette magát. Ők a Marcal mentén folyó munkában nem voltak érdeklve, sőt kiléptek a Rába szabályozásából is. Keczkés főtervét ily módon szűkíteni kellett. Megegyeztek abban, hogy először a győri torkolatot szabályozzák, a költségekhez Győr és Sop372