Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Dóka K.: A Rába felmérése a XIX. század első felében
mérés helye med [erszelvény m 2 vízhozam m 3 /s 1. országhatár 58,76 57,3 2. Lapines előtt 126,16 151,9 3. Lapines után 116,96 145,2 4. Pinka után 110,94 172,5 5. Gyöngyös után 152,47 158,8 6. Gyöngyös—Marcal között 125,81 85,9 7. Gyöngyös—Marcal között 101,04 79,2 8. Gyöngyös—Marcal között 89,76 75,0 9. torkolat 82,07 83,2 A táblázatból is látszik, hogy a meder Győr megyében egyre szűkül, és a feliszapolódás, a hordalék lerakódása fokozza az árvízveszélyt. Keczkés felmérte a mellékfolyók vízhozamát is : Lapines — 231 m 3 /s Gosztony — 10,4 m 3 /s Pinka — 98,7 m 3 /s Sorok + Gyöngyös — 93, m 3 /s Herpenyő — 48,7 m 3 /s Megállapította, hogy a bővizű mellékfolyók következtében legnagyobb vízállásnál a Rába vízhozama 492 m 3 /s-t is elérheti. Ez már a Rába-toroknál sem folyik át akadály nélkül. A felmért meder az alsóbb szakaszokon végképp nem alkalmas ilyen vízmennyiség levezetésére, tehát törvényszerű, hogy a folyó kiont. Az általa javasolt szabályozás célja az, hogy a meder a legnagyobb vizet is le tudja vezetni. Meg kell szüntetni azokat a kanyarulatokat, amelyeket a hordalék lerakódása, vagy a malomgátak helytelen építése idézett elő. E kanyarulatok átvágásával a folyó 1/3 résszel rövidülne. Ahol a meder túl széles volt, párhuzamművek építését javasolta. A malmokat a folyó bal partján haladó csatornában kívánta elhelyezni, amelynek mélysége megegyezett volna a főág mélységével. A csatorna tervezett vonalát a helyszínrajzokon is megjelölte. 69 Malomcsatornának tekintette a Kis-Rábát is, amelyben csak annyi vizet kívánt hagyni, amennyi a malmok hajtásához szükséges. Javasolta a Rába- és Rábcatorkolat szétválasztását és a Hanság lecsapolása is szerepelt a tervben. A Hanságcsatorna építésénél alapvetőnek tartotta a Rábca-meder kimélyítését, hogy a csatornának rendes befogadója legyen. A felmérés sorsa A Rába főágának felmérése után a szintezési munkálatok tovább folytak a folyó vidékén. 1826-ban Sopron megyében a Kis-Rába szintezésére került sor: először Beled és Mihályi, majd Mihályi és Kisfalud között. 70 1831-ben Wagner Mihály elkészítette a Repce libellációját. A felmérés eredményeit 10 szelvényből álló térképen rögzítette. 71 1834-ben kezdődött meg a Marcal és mellékvizei szintezése. A munkát Zala, Vas, Veszprém megye mérnökei végezték. A Marcal 369
