Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

H. Kolba J.: Gótikus kelyhek a győri székesegyházban

\ tése sehol sem következetes, az ötvös előre karcolhatta a díszítést, majd széle­sebb szerszámmal látott a kidolgozáshoz. Erős vonalakkal húzta ki a levelek széleit is, sok helyen becsúsznak a karéj szegélyek felületére is. A talpat hatszögletes, két-két párkánnyal díszített öntvény zárja. A szár­gyűrűk hatszögletesre hajlított lemezén, minden oldalán vésett gótikus minusz­kulák kaptak helyet, melyekből alul „MÁRIA", felül pedig „IHESUS" nevét ol­vashatjuk. A betűk egykor fehér zománccal voltak díszítve, ma már csak tö­redékeiben mutatkozik. Köztük találjuk a nyomott gömb alakú nóduszt (14. kép): felül és alul hat arányosan elhelyezett más-más vésetű indás, bimbós levél díszíti. A levelek ere­zetét határozott vonalakkal jelezték. A két félből álló nódusz középvonalában forrasztott, négyzet alakú, díszesen kiképzett küllők. A kiemelkedő élekhez négyzethálós foglalatokat forrasztottak. Erre a négyzet alakú tokra támaszko­dik a kiugró, belül zománccal díszített küllősor. A hajdanán égkék zománcok ma már erősen kopottak. A négyzetekben értelmetlen minuszkulákat láthatunk. A felső szárgyűrűre támaszkodik egy csavart drótszál közvetítésével a kuppa, a XV. századi anyagban ritka alacsony kuppakosárral. A 2,5 cm magas körbefutó kosáron vésett alapon két vízszintes vonal keretében (15. kép) vésett kettős falú címert látunk: két ferde sáv három részre osztja a címerpajzsot, felső harmadában pontokkal beütött mezőben hatágú csillag, középen három rózsa, az alsó harmadban a virágoknak támaszkodó, kifelé hajló hold. Mellette szépen vésett minuszkulával: „uns". Indás levél választja el a következő szótól: „helf". Elválasztóként nagyobb kerek szirmú virág látszik, utána ismét betűk: „goW. A címer felé a nagyobb kereszt, majd csúcsos rombusz következik. A kuppakosár felső szegélye is igen gazdag: a pártasor alatt még egy csa­vart drót, majd áttört, kerek nyílásokkal díszített sáv és felette a felső li­liomos pártasor következik, mely tulajdonképpen két sorból áll: nagyobb, ki­lencágú liliomok között egyszerű levélsor húzódik. A pohár alsó felében helyez­kedik el a pompás vésésű minuszkulával írt szöveg (16. kép). Két vonalsor kö­zött traszírozott hátérrel: + AGNUS + DEI + QUI + TOLLIS + PECCATA + MUNDI + DONA N(0)BIS + (PACEM). A szövegben csak a „nobis" szó­ban fordul elő rövidítés. Az utolsó szót, PACEM, hely hiányában lehagyták. A győri székesegyház kelyhének leírása meggyőz arról, hogy a XV. század első felének kiváló ötvösremekével ismerkedtünk meg. Ez a kehely művészi vé­seteivel, betűivel, az egész és a részek tökéletes arányaival a korszak egyik leg­nagyobb sikere volt. Bár készítője névjelet nem hagyott a munkán, értékei való­színűvé teszik, hogy budai királyi műhely kiemelkedő alakja lehetett. Analógiának több XV. századi kelyhet felsorolhatunk. Betűi az MNM Rong püspök nevét őrző kelyhén 3 ' 1 pontos másukat találják. Formája — mint jeleztük — azonos a Csupor-kehelyével és az ott felsorolt analógiákkal. De hasonló em­lék látható Nicolescu könyvében. 35 Az MNM hollós címeres kelyhe 36 formai ha­sonlóságáért említhető. 5. Himódi kehely Vésett díszű kelyhünk legközelebbi párhuzama a himódi plébániáról be­került kehely. (17. kép.) A himódi plébánia a középkorban is a győri egyházme­gyéhez tartozott. 1232-ben mint a győriek egyik főesperesi kerületét említette IX. Gergely pápa bullája. 37 A helység történetéről csak török kori adatokat si­318

Next

/
Oldalképek
Tartalom