Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Timaffy L.: Családi gazdálkodástól a szocialista közösségig. III.

nem fordít rá időt. Jellemző a ház körüli munkákkal eltöltött idő. Az ingázók nagy többsége, 61% naponta két-három órát dolgozik a ház körül a földön, kert­ben, vagy állatok gondozásával foglalkozik, 4,3%-a még ennél is többet dolgozik a háztájiban, napi négy-öt órát, 24,7% csak napi egy órát és 10% nem vesz részt már a falusi munkákban. Az otthoniak nagy többsége, 74% napi négy-öt órát tölt el a háztájival, természetesen a munkák sürgősségének megfelelően, a többi két-három órát, és nincs aki ne foglalkoznék háztáji gazdálkodással. A munkássá válás fokozatait még jobban megvilágítja, ha munkabeosztásuk oldaláról vizsgáljuk meg az ingázók adatait. Ezek szerint az alkalmi munkás kötődik még legjobban a falusi élethez. Csak alkalmi munkát vállal; legtöbben az erdészetnél, vízügynél vagy városi üzemekben és a nagy mezőgazdasági munkák idején csak otthon dolgozik. Mind­egyiknek van földje, kertje, sertése, baromfija és 32% még tehenet is tart. En­nek megfelelően háromnegyed részük napi négy-öt órát dolgozik a háztájiban, a többi két-három órát. A segédmunkások 97%-ának van földje, kertje, de 3%­nak már nincs. Szarvasmarhát 10%-uk tart, 95%-uk sertést és mindenkinek van a ház körül baromfija. 57%-uk négy-öt órát dolgozik otthon, 35% két-három órát, 5% napi egy órát és 3% nem dolgozik a háztájiban. A betanított munká­sok 92%-ának van földje, kertje és 8%-ának nincs. Szarvasmarhát 8% tart, ser­tést 96%, de baromfija még mindegyiknek van. 37%-uk dolgozik otthon napi négy-öt órát, a másik 37% napi két-három órát, 19% napi egy órát és 7% nem végez már falusi munkát. — A szakmunkások szakadnak el legjobban a régi Munkás: 32% 100% 100% - 73% 27% - ­10% 95% 100% - 57% 35% 5% 3% 8% 96% 100% - 37% 37% 19% 7% 3% 76% 88% 12% - 36% 53% 11% életkörülményeiktől. 87%-uknak van még otthon kertje, de 13% már eltávolo­dott a földtől. 3%-uk még tart szarvasmarhát, 76%-uk sertést, 88%-nak van ott­hon baromfiállománya, de 12% már állatot sem tart. Négy-öt órát egyikük sem fordít falusi munkára, két-három órát 36% dolgozik otthon, a legtöbben, 53% már csak napi egy órát és 11%-uk egyáltalán nem végez mezőgazdasági munkát. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a munkássá válás nem történik meg egy­szerre azzal, hogy valaki elmegy a gyárba dolgozni, hanem fokozatosan illesz­kedik be a falusi ember a munkásosztályba. Természetesen nem kell mindenki­nek végigjárnia mind a négy fokozatot. A vizsgált adatokból azonban jól kitű­nik, hogy amilyen mértékben meggyökeresedik az üzemben, vagy nő a szaktu­dása, „szakmája" lesz az iparban, annál kevesebb lesz az otthoni kapocs, egyre jobban kiszakad a falusi életkörülmények közül, míg végül felszámolja egészen a háztájit és ha lehet, beköltözik a városba, az ingázóból városlakó munkássá válik. Alkalmi munkás 100% — Segéd­munkás 97% 3% Betan. munkás 92% 8% Szak­munkás 87% 13% 301 Föld, kert: Nincs : Állatállomány sz.-marha: sertés: baromfi: nincs Napi munkaidő/óra 4—5; 2—3; 1: semmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom