Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Timaffy L.: Családi gazdálkodástól a szocialista közösségig. III.

lataimat kérdőívek segítségével végeztem. Ezeket úgy állítottam össze, hogy feleletet adjanak az ingázó munkás személyéről, munkahelyéről, beosztásáról, keresetéről, az utazás körülményeiről, a pihenésre, szórakozásra, a művelődésre, ház körüli munkákra fordított időről, párhuzamba állítva az otthon, tsz-ben dolgozó családtagokéval. Külön kérdések foglalkoznak a háztáji munkákkal, a növénytermesztés, kert, állattartás és az értékesítés adataival. Kitértem szociális helyzetük vizsgálatára is. Ennek egyik legjobb fokmérője a régi és a mai étrend összehasonlítása, a régi és mai ruházkodásuk, valamint a lakóház, berendezés és a háztartási gépek adatai. Nagyon fontosnak tartottam megvizsgálni művelődésük problémáit is: újságok, folyóiratok, vásárolt és könyvtári könyvek, kedvelt írók, költők, a mozi, színházlátogatás, tánc, zene és a népi hagyományok megőrzésével kapcsolatos kérdésekre adott válaszok segítségével. Bázisközségeimet úgy választottam meg, hogy tanulmányom első részében szereplő falvak mellett jellegzetes tájegységeinket képviseljék, és az ingázás földrajzi adottságainak is megfeleljenek. A családok kiválasztásánál pedig arra törekedtem, hogy tükrözzék a falu régi társadalmát és az ingázás sokváltozatú lehetőségeit. így a begyűjtött adatokból leszűrhető tapasztalatok általánosíthatók az egész tájra vonatkozóan is. A gyűjtés munkáját nagy részben magam végeztem, de segítségemre voltak a kérdőívek kitöltésében a győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola és a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház honismereti szakköreinek tanulói, valamint pedagógusok, munkások és tsz-dolgozók, akiknek segítőkészségükért ezúton mondok köszönetet. A bázisul választott községeket, valamint a Győrbe és Mosonmagyaróvárra bejáró ingázó munkások számát a mellékelt térkép szemlélteti. Az 1975—76-ban gyűjtött adatok is jól mutatják a már ismertetett földrajzi törvényszerűségeket, az ingázók számának és a távolságnak összefüggését. Győrbe a vizsgált községek közül legtöbben Nagybajcsról járnak dolgozni (317), majd Tényőről (288), míg Ikrényből (54) és Rábacsécsényből (27) kevesebben. A többi vizsgált község ingázói megoszlanak Győr és Mosonmagyaróvár ipari üzemei között a távolságnak megfelelő arányban. Kunszigetről még 104 dolgozó jár Győrbe és 19 Mosonmagyaróvárra, Ásványráróról 76 a győri, 39 a mosonmagyaróvári ingázó, a többi községből pedig már Mosonmagyaróvárra járnak be többen: Héderváron 36 a győri, 48 a mosonmagyaróvári ingázó, Darnózselin 46 győri, 59 mosonmagyaróvári, Lipóton 11 győri, 23 mosonmagyaróvári, Cikolaszigeten pedig 139 dolgozó jár be Mosonmagyaróvárra és 19 jár át autóbusszal Csehszlovákiába. A kétlaki családok száma — vagyis azoké, akik otthon a tsz-ben dolgoznak és egy, vagy több családtag a városba jár ingázó munkásként — a vizsgált községekben a következő: Nagybajcson 151, Tényőn 123, Ikrényben 25, Rábacsécsényben 19, Kunszigeten 54, Ásványrárón 48, Héderváron 36, Darnózselin 42, Lipóton 13, Cikolaszigeten 68. A vizsgált családok 64%-ából egy családtag jár az iparba dolgozni, apa, anya vagy felnőtt gyermek; 27%-ából ketten ingáznak; míg 9%-ból az egész család a városban dolgozik, és a nagyszülők végzik el a háztáji munkát. A vizsgált községek ingázóinak több mint fele, 57,2% segédmunkás. A betanított munkások aránya 24,6%, a szakmunkásoké 12,3%, az alkalmi munkásoké pedig 5,9%. Az ingázók életkörülményeire vet fényt napi időbeosztásuk összehasonlítása az otthon maradókéval. A vizsgált községek átlagában az otthontól távol töltött idő (utazás+munka) 10—11,5 óra közt változik. A legközelebbi községekből is két órát vesz igénybe az utazás, menetrendi várakozás; míg a távoliak napi há299