Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

rok a kék mintásat vásárolták, de az apróbb és nagyobb zöld minta is használatos itt és Barcs, Sellye vidékén is. Szigetvár körül a kékfestő ajtóruha, függöny gyakori volt. Nyáron az udvarra nyíló ajtóra akasztották, kellemesen hűvösen tartotta a szobát. A horvátok a sárga-zöld mintás ruhaanyagokat, kötényeket vették. Az ünnepi kötény alul és kétoldalt egy-egy sárga csíkot kapott virágos mintával. Ezeket sokszor kivarrták, pl. a vadrózsát rózsaszínnel hímezték. A hétköznapi kötény csak alul kapott egy sárga csíkot. A németek a fehér, fehér-kék virágú anyagokat viselték sötétkék alapon. Igen kedvelték a lilás-kék kötényt sötét szoknya elé. Indigóban enciánkékre festették az anyagot, majd forró metilviolett festéken áthúzták, ez adta a lilás tónust. A kötény alját két oldalra átöltve varrták ki. Ágyneműként lepedőt, dunyhahuzatot, sőt mennyezetes ágyhoz függönyt is használtak a kékfestőből, de a párna az fehér volt. Ingnek apró és vékony csíkos minták voltak kedveltek. A svábok és horvátok, valamint az ormánsági magyarok öregjei használták. Egyéb magyar helyen nem volt szokásos a viselete. Bátaszék (1959. Stengel János 50 éves. Erzsébet u. 5.) 1934-ben alapította műhelyét két kupával. Előtte a múlt század végén tönkrement Bakács mester dolgozott Bátaszéken, azóta — 1934-ig — nem volt kékfestő a helységben. A mesterséget Bonyhádon, Deckert Heinrichnél tanulta három évig. Utána nyolc évig volt segéd, dolgozott Tolna, Kalocsa, az óbudai Goldberger, Kiskőrös, Esztergom, Kiskunfélegyháza, Ujkécske, Mórágy, Mohács műhelyeiben. A vidék erős sváb nemzetisége biztosította a vevőkört. A kitelepítések után igen megcsappant a kereslet, ezért 1945 óta távolabbra is járnak vásárra, míg korábban csak harminc kilométeres körzetben mozogtak. A közel9/a ábra. Szegélyminta. Bátaszék, Müller-műhely 214