Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

8/d ábra. „Treff"-re tarkázáshoz való mintafák. Iparművészeti Múzeum Boly (1963. Auth Rezső, 56 éves. Kossuth L. u. 16.) A mesterséget a pécsi Schlögl Jánosnál tanulta. Ipart 1929-ben váltott. Véménden Hengelnétől bérelte a műhelyt, majd egy év után Bolyon épített műhelyt három kupával. Véménden volt mángorló, sajátjában már csak „pámolták", hengerre sodorták az árut, puha, matt anyagokat készítettek. Vásár valamikor Bolyban volt a legjobb az egész megyében, évente tíz is. Az 1920—30-as években Pécs, Mohács, Véménd, Somberek, Himesháza, Pécsvárad, Majs, Szigetvár, Dunaszekcso, Baja helységekbe jártak. Az 1960-as évek elején már csak Pécs, Mohács, Véménd, Pécsvárad és Boly vásáraira jártak évi 3—4 alkalommal. A magyarok egész ruhát, melleskötényt készítettek a középkék alapú, fehér mintás anyagokból. A Felvidékről idetelepültek a győri festettet keresik, ezek számára fényes mintás árut készít, mángorolni Bátaszékre viszi a végeket. A hosszúhetényi magyarok hordták valamikor a sárga-zöld mintásat ruhának, köténynek, kendőnek. A környékbeli sokácok csak fehér virágú kelméket viseltek. Valamikor kalikót vettek köténynek, sárga-zöld, fehér koszorúval „aljas kötény". Ma egészen sötét, feketébe játszó köténynekvaló a használatos. A fehér-kék, zöld mintás kendőket a németek és magyarok egyaránt hordják, régen két oldalra, manapság csak egy oldalra tarkázva. A kontykötőt a svábok viselik fehér virággal, föléje a fiatalabbak fehér-kék mintás, az idősebbek zöld virágos fejkendőt kötnek. A kontykötőt zsebkendőnek is hordták 212