Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

Kaposvár (1959. Frászt István 60 éves. Ady E. u. 27.) Három műhely is dolgozott a városban. 1860 körül alapította az elsőt Weiss Adolf, 1912-ben Perrotine-gépet állított be a tarkázásra. Benősült a családba Feiglstock (Fazekas) János. 19194g 12 kupa, majd a bővítéssel 24 kupa szolgált az indigós festés céljára. Az üzem 1944-ben megszűnt. Zeckl Erazmus 1865-ben alapította a második műhelyt (f 1903). Ide Frászt János nősült be 1895-ben (t 1922). 1910-ben Perrotine-gépet szereltek fel, Chemnitzből jött szerelő a gép összeállítására, beszabályozására. Az üzemet Frászt István és Faludi (Frászt) Imre János 1965-ig vezette, majd szövetkezetbe léptek, amely folytatja a termelést. 12 kupa van használatban. A harmadik műhelyt a Schwarz testvérek alapították 1919-ben 18 kupával. Az üzem 1944-ben megszűnt. Két háború közötti időben tehát összesen 54 kupa, 2—3 Perrotine-gép és 25—30 munkás foglalkozott a kékfestő termelésével. Vásározni a következő helyekre jártak Fraszték: Somogyszil, Igal, Gölle, Búcsú, Nágocs, Gödre (Baranya m.), Atala, Hetes, Szigetvár, Vásárosbéc, Pata, Balatonfüred, Balatonlelle, Karád, Nagyberki, Dombóvár, Bota. — Igen jó festőhelyek voltak Szil, Igal, Nágocs (sváb), Atala és Karád. Kézi mintázásra csak az 1—17. számozott mintakendődúcait és szegélymintáit használták a Perrotine-gép beállítása óta. Elnevezéseik: 4. négyszemes, 4/a háromszemes, 7. gyűrűs, 8. függős, 9. hangyás, 10. gödrei indás (sváb falu), 11. szilvamagos, 12. sré-háromszemes, 13. gyöngyvirágos, 15. ingminta, 16. dunyhába ábra. Szegélydísz abroszra, kendőre. Schütz-műhely 1900 k. 199