Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Gömöri J.: Meldung über die Forschungen der Fundorte des west-ungarischen Eisenezrzgebietes im Komitate Győr-Sopron. I.
127 Erre utalnak a tarjánpusztai II. lelőhely kenyérsütő kemencéi, házai, orsógombjai, őrlőkövei. 128 Magyarországon a specializálódás előrehaladását érzékelteti az alábbi felsorolás: Tarjánpuszta — kohósítás a faluban, Nemeskér — kohótelep, kovácsműhelyek, lakóházak nélkül, Sopron-Bánfalvi út, csak vaskohó (kovácsok a központi műhelyben, mint a XIII. sz.-i Pannonhalmán). 129 V. Vendtová, 74. jegyz. i. m. 230—232. 130 Uo. 151—153., 36—2. kép. 42. kép. 25. ábra 4. A kohó átmérője alul a gödörben: 44 cm, felül a toroknyílásnál 27 cm. 131 K. Bielenin, Dalsze badania stanowisk dymarskich w rejonie gór Swietohrzyskich. Materialy Archeologiczene XVI. 43—54.; ua., Frühgeschichtliches Eisenhüttenwesen im Swietokrzyskiegebirge. Early Medieval Studies 6. Antikvarist Arkiv, 53. 1973. 1—16. 132 Csehországban már a La Tène-korban használták ezt a kohótípust (Podborany) Pleiner, Základy 127., 26. kép; a római korban pedig általánosan elterjedtek a lemélyített aljú kohók. Uo. 149—157. 133 K. Bielenin, Eingetiefte Rennöfen der frühgeschichtlichen Eisenverhüttung in Europa. Sonderdruck aus der Festschrift für Richard Pittioni zum siebzigsten Geburtstag. Wien 1976. 1. képen kohók metszetét közli, 9. kép európai elterjedésüket mutatja. Bielenin ezeket a leleteket is családi közösségek produktumainak tartja. A munkaszervezés nagycsaládi keretek között történt. 134 A bőséges irodalomból csak В. В. Кропоткин-В. E. Нахалетян, Новый центр железо делательного производства. III-IV. вв. н. э. в бассейне южного Буга. Сов. Арх. 1976/3. стр. 317—324. 317—324. A fújtatok hasonlítanak a nemeskériekhez. Római pénzek és kerámia datálja a szimjicai telepet a csernjaihovi kultúrába. A kohók átmérője 50 cm kb. Fúvócsövek. 135 R. Pleiner, Základy 38. ábra. Prága-Podbaba lelőhely. 136 V. Vendtová, i. m. 10. ábra 18. 137 Uo. 122. p. 138 Uo. 30. ábra 3. 139 Pusztai R., Jelentés a Darnózseliben talált szláv település próbaásatásáról. Arrabona, 16. (1974) 45—62. 140 R. Pleiner, Das Eisenhüttenwesen bei den Slawen. Schaffhausen 1965. 141 L. Szőke, Frühgeschichtliche Eisenverhüttung im Vorland der Schwäbischen Alb, zwischen Welheim an der Tech und Metzingen. Vita pro Ferro 1964. 103. 1. kép. Datálás C^-gyel. 142 H. Frei, Der frühe Eisenbergbau im nördlichen Alpenvorland. Jahresbericht der Bayrischen Bodendenkmalpflege 6/7. (1965—66) 107—108. 33. kép. Datálása C^-gyel, 830 + 120 Bajorországban a grófságok megalakításával, 850 körül alakult ki olyan gazdasági rend, amely a nagyméretű, szervezett munkát lehetővé tette. Erre utal a salaklelőhely közelében feltárt bányagödrök nagy száma is. 143 В. H. Даниленко, Археологические исследования в зонах строительства ГЭС на южном Буге. Краткие сообщения Института Археологии, 1962. 23—27. 2. kép. 144 В. I. Бщзыя, Зав1Эоплавильт горни середиш I. тисячолггтя н. е. на швденноому Бузь Археолопя, т. XV. 1963. KHÍB 123—143. 145 R. Pleiner, 91. jegyzetben i. m. 139. 146 R. Pleiner, uo. 147 O. M. Приходюк, Словяни на ПодЪиш. (VI — VII. ст. н. е.) KHÍB 1975. 54. 1. kép, 114. 148 Uo. 54. XII—XIV. T. 149 В. I. Бдаля, i. m. V—VI. T. 150 С. П. Пачкова, Господарство схишословянсышх племен иа рубеж1 Hainoi ери. KHÍB 1974. 72—74. 32—33. ábrák. 151 СП. Пачкова i. m . 74. 34—35. ábrák. 152 Ua. 37. kép 2—4. 153 Ua. 43. kép 4. 154 Gömöri J., SSz 1976. i. m. 253. 14. kép és Acta Arch. Hung. 28. (1976) 413. 2. kép 5. 157
