Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I.

rosabban kapcsolódó tarjánpusztai ház (77/5.). így Pusztai R. joggal gondolt szláv településre. Kohóink további analógiái után kutatva azt látjuk, hogy a nyugati szlávoknál a már ismertetett szabadon álló, mélyített aljú kohóknál szívesebben használták a földbe mélyesztett kohókat, amint erre R. Pleiner összefoglaló munkája is utal.

1/l0 A VII—

VIII. századra datálják a még nyugatabbi metzingeni szabadon álló kohót.

VA Egyéb dél-németországi magas felépítésű kohókról hírt kapunk H. Frei munkájából,

3

''

2 azonban sem az előbbi, sem az oberscheitbachi (Aicha kerület) vaskohászati maradványok nem mondhatók pannóniai leleteink közeli párhuzamainak. Az oberscheitbachi 60—80 cm átmérőjű, 20—30 cm mély, 5—10 cm vastagon átégett falú, érccel, szivacsos salakkal és faszénnel feltöltött mélyedéseket tartják a kohó aljának. Ezekhez tartozhattak Frei feltevése szerint az 5—8 cm vastag agyag faldarabok, amelyek e mélyedések felett a kohó aknáját vagy kupoláját képezték. Ez eddig más képet mutat, mint az ismert nemeskéri rekonstrukció; van azonban egy leletcsoport, történetesen a 3 cm belső átmérőjű agyag fúvócsövek, amelyeknek főleg agyag mellfalazatba foglalt darabjai nagyon hasonlítanak a nemeskériekhez. Mivel ezekhez a 60—80 cm átmérőjű gödrökhöz (kohóaljak?) munkagödör nem csatlakozik, amelybe a salak kifolyhatott volna, mint Nemeskéren, itt más 40. ábra. Nemeskéri kohó rekonstrukciója a soproni Liszt Ferenc Múzeum régészeti kiállításán (1977) 147