Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I.

32. ábra. A ravazdi erdő térképe „Kovács-üllő" erdőnév feltüntetésével. 1799. nevezése a honfoglaló Tarján törzs nevével kétségtelenül független az itteni, kb. 200 évvel korábbi avar kori vaskohászattól, mivel a település folyamatos kontinuitása nem mutatható ki. II. A tarjánpusztai kohók nemeskéri és külföldi analógiái A tarjánpusztai kohók legjobb párhuzamai Nemeskér határából ismertek. Itt a Tüskés-forrás mellett 1971-ben dr. Rábai András helybeli plébános leletjelentése alapján kezdtük el az ásatást.

105 A forrás melletti jellegzetes dombon először egy salakhalmot vágtunk át, amelyben a vassalakok mellett fúvócsövek és agyag mellfalazatok is voltak. A 40 X 40 cm átmérőjű agyaglapok lapított aljú, tölcséres fúvócsöveket foglaltak magukba. (34. ábra bal szélén.) A nemeskéri fúvócsövek vékonyabb falúak, soványítottak, jobban megformáltak és igényesebb kivitelűek a tarjánpusztaiaknál. A múzeumba szállított 170 cső között 40 darab lapított aljú, tölcséres végződésű (35. a—b ábra). Ezek általában hoszszabb, 12—16 cm hosszú agyagcsövek. A csövek zömmel 6—10 cm hosszú, kerek vagy tölcséres-kerek átmetszetű darabok. (36. ábra.) A belső lyukátmérő átlag 3 cm. Az agyag fújtatócsövek alapján határozott kapcsolat mutatható ki Tarjánpuszta és Nemeskér kohótelepei között. Ugyanakkor a külföldi kohászati leletanyagban is előfordulnak ilyen lapos aljú fúvócsövek. 5. Dusek I—

III. századi thüringiai császárkori telepről közölt több, lapos aljú agyag fúvócsövet.

106 20 különböző típusú kohót tárt fel a Gera-Tinz határában megbolygatott telepen, amelynek germán lakossága háziiparszerűen, mellékfoglalkozásként űzte a vas140