Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I.
30/a ábra. Vasasföld II. 1977. Faragott csontok Kőleletek közül a 7 fenőkő 62 és 3 őrlőkőtöredék 63 jelentős. A vasérceknek változatos kinézetű darabjait gyűjtöttük be. Ezek részben már átestek a pörkölésen, hematitos ércek. 04 A Vasasföld II. 1977. évi ásatásánál 752 darab állatcsontot gyűjtöttünk be, amelyek közül 8 darab faragott volt. (30. ábra a.) Egy csonttű 65 , 4 hegyezett, csiszolt csont 66 és két kétágú eszköz 67 , amelyek talán hálófonó szerszámok voltak. A csonttű átfúrását csak megkezdték, de nem fejezték be. A vastárgyak közül (30. ábra b) egy kés 68 , két szeg 69 és egy szalu 70 a fontosabb leletek. Az utóbbi a málnás területén 71 terepbejáráskor került elő. A 16 cm hosszú, élénél 6 cm széles szerszámnak közel szögletes átmetszetű foka van. (12. ábra 8.) A kovácsolási nyomokból ítélve a 490 g súlyú, famegmunkáló szerszám egy kb. 32 cm hosszú, 1 és 0,5 cm átmérőjű vasrúd kettéhajlításával, öszszekovácsolásával és a nyéllyuk fúrásával készült. (31. ábra.) Ha a VIII— IX. században a morva befolyás alatt levő területeken 72 előforduló félkész vasrudakat nézzük, akkor feltételezhetjük, hogy a morvaországi 73 és szlovákiai 74 félkész vasrudakhoz hasonló rúdból kovácsolták a tarjánpusztai szalut is, mégpedig az ismert négy típus 75 közül, a középméretű, kb. 30 cm hosszú típusból. Ilyen átlyukasztott, balta formájú rudak, „Axtbarren" a Vág melletti Bassácz (Basovce-Spanie) 76 és Hrádok 77 VII— IX. sz.-i telepein is előkerültek. Egyelőre egyéb kapcsolat nem mutatható ki leletünk és a szlovákiai félkész vastermékek között. Területi és részben kronológiai közelségük* azonban megemlítendő. A szalu készítésének említett módja általánosan ismert volt a korai középkorban. Baltákat is kovácsoltak összehajlított vasrúdból. 78 136
