Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I.

nünk a kohászok itteni működésének idejét. A kis salakkupacokban is összejött azonban a két ásatási idényben 100—150 fúvócső (részben töredékeik). Ezek alapvetően hasonlóak egymáshoz. Hosszuk átlag 10 cm, a belső lyukátmérő 5 és 3 cm között van. E csövek minden esetben agyagfalba vagy mellfalazatba voltak beépítve, amelyben a lenyomatokból ítélve ferdén álltak. Általában 5 cm vastag agyagfalakba voltak foglalva a csövek. A falon belül végük 4—5 cm-re van elsalakosodva, tehát ennyire ért a tűzbe. A 2. kohó előterében ép fúvócsövet is találtunk (—40 cm mélyen). (19. ábra 1.) Erről és több tarjánpusztai darabról megállapítható, hogy az agyag fúvócsövek kemencéből kiálló tölcséres végébe egymás mellé két cső is csatlakozott a fújtatókból. Egy csövön keresztül tehát 2 fújtatóval áramoltatták a levegőt a kohóba. A 2. kohó előtt talált cső nagy méretével is kitűnik. Egész hossza 23 cm, átmérője kívül 7,5 cm. Külső vége ellaposodik, 12 cm széles, itt a lyukátmérő 8 cm és 4 cm, tehát 2 db 4 cm-es külső átmérőjű cső egymás mellett a tölcsérbe fért. Ennek az agyagcsőnek 7 cm hosszú tölcséres része a kohón kívül, 6 cm hosszú középső szakasza agyagfalba foglalt, 9 cm hosszú, elsalakosodott vége pedig a kohóban volt a vasolvasztás alatt. Egy másik csőbe (19. ábra 2.) bizonyíthatóan két fújtatócsövet helyeztek. A 9 cm hosszú csövek hátsó 5 centimétere a kemencefalban volt. A cső belső átmérői 5 és 3 cm. Belső végétől számítva 5 cm-re nyúlt be a két fúvószerkezet fa- (vagy vas-) csöve. E csövek átmérője a lenyomatok alapján 2,5 és 2,1 cm lehetett, így pontosan egymás mellett megszorultak az agyag fújtatócsőben. A fújtatásnak ezt a módját szemléletesen ábrázolja a History of Technology

34 egyik ábrája. A 2. kohó munkagödrében is feltártunk két cölöp- és két karólyukat. A 15 —20 cm átmérőjű cölöpök és köztük a 3—5 cm átmérőjű karólyuk a műhelygödör jobb oldalán sorakoztak. Mélységük átlag 10 cm volt, (a műhelygödör aljától számítva). Ezek a lyukak is fújtatószerkezettel lehettek kapcsolatban, bár elrendezésük más, mint az 1. kohónál megfigyelt lyukaké. Ott a 15—20 cm átmérőjű, kb. 10 cm mély cölöplyukak közül kettő a munkagödör bal szélén, a harmadik a gödörnek a kemenceszájjal átellenben kialakított szélen helyezkedett el. A fújtatószerkezetek tehát eltérő felállításúak voltak a két kohónál. A 2. kohó 1. cölöplyukában egy kettős csonka kúp alakú orsógomb feküdt. A jól iszapolt, szürke orsókarika (19. ábra 3.) átmérője 2,5 cm, vastagsága 2 cm. A lyuk átmérője 0,8 cm. Díszítés nyoma nem látszik rajta. Erősen kopott. Az orsógomb a cölöplyuk alján, salak- és kemencetöredék-darabok között került elő. Hasonló orsógombok (egy másik, korong alakú orsógombtípus mellett) az avar korban általánosan elterjedtek,

35 de megtalálhatók a közép-csehországi Klucov VI—

IX. századra datált földvárában

36 és a morvaországi közép-,,

burg wall" korú szláv temetőkben

37 is. A kohókon kívül 3 tűzhelyet is találtunk 1974—75-ben. Mindhárom tűzhely erősen rongált, lapos, vörösre, illetve szürkére égett kerek foltként jelentkezett. A felszínre épített kis tűzhelyek csak 1—2 cm-t mélyedtek a régi szint alá. Salakot nem találtunk bennük, mégis feltételezhetjük, hogy ipari rendeltetésűek voltak. 1975-ben az ásatási terület Ny-i szélén felszíni építmény sok karólyuka (10. ábra 3.) került elő, a karólyukak között kemenceomladékok, sima tapasztásdarabok is voltak. Ez a jelenség határozottan lakótelepre utalt a már említett orsógombbal együtt.

38 A 3. szelvényben talált vaskés

39 volt az 1974. évi ásatás egyetlen említésre méltó lelete a kerámiatöredékeken kívül. (19. ábra 4.) A 13,3 cm hosszú kés, a sok állatcsont és kerámiatöredék a kohászok állandó 128