Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I.
A 3. gödör a 4. árokban került feltárásra. A 65 cm átmérőjű kerek gödör 25 cm-t mélyed a bolygatatlan agyagba (11. ábra). Feltöltésében állatcsont, salak és kevés vasérctöredék volt. Datáló lelet nem került benne elő. A 4, gödör a 3. szelvényben került feltárásra. A tojásformánál kissé szögletesebb bemélyítés átmérői 110 és 100 cm, legnagyobb mélysége 25 cm. Feltöltésében csak néhány vassalak és kemencetöredék került elő szürke földben. Közelében tártuk fel az első vaskohót. Az 1. kohó 1974-ben a 3. szelvényben jelentkezett. A kohótól keletre (a kohó mögött) —60 80 cm mélységben kerültek elő további, avar korra utaló cserepek. Külön megemlítendő egy nagy szürke fazékperem és oldaldarabja 29 , amelyen 4 ujjbenyomást figyelhettünk meg a körmök éllenyomatával, az 1 cm széles peremen (8. ábra 6.). Mellette e sárgás színű, barnás-vöröses árnyalatú fazékalj- és oldaltöredék 30 , egy szürke, öblös edény oldaltöredéke 31 is napvilágot látott. Ez utóbbi kézzel formált darab, oldalán hullámvonalkötegsávok (12. ábra 1.). Az a szint, amelyet az 1. kohó építésekor használtak, —50 — —60 cm-re volt a mai felszín alatt. Tehát e szinten, illetve közvetlen ez alatt kerültek elő az avar kori cserepek. Ezen a régi járószinten kövek, kemencedarabok és elég sok vassalak volt szétszórva (13. ábra). Az 1. kohó leírása (14. ábra). A 3. szelvényben 50 cm mélységben félkör alakú kemencerészlet jelentkezett, mint erősen kiégett sáv a kemencetöredék alatt. A kemence felmenő fala 5 cm-re állt ki a régi szinttől; a korabeli szint alá 35 cm-t mélyedt a kohó tüzelőtere. Maga a kohó erősen átégett, homokkal soványított agyagból készült. Kívül 15 cm széles, pirosra égett agyagtapasztás, belsejében 5 cm-nyi vastag, szürkére égett kemény agyagbélés, amely helyenként elsalakosodott. A kohó belső átmérője 30 cm. A gömbölyded horpadású fenékre szivacsos kohósalak tapadt (egy 13—25 és egy 5 X 15 cm-es darab). A kohó előtt szabálytalan formájú munkagödör volt, átmérői 100 cm és 138 cm. A gödörben a kohóból kifolyt salakot in situ megfigyelhettük. A kohó előtti munkagödörben három kisebb lemélyedést (nyilván cölöplyukat) bontottunk ki. Feltöltésük vassalak és kemencetöredékek voltak. A cölöplyukak valószínűleg a fújtatószerkezettel voltak összefüggésben. A kohó belsejéből és a munkagödörből olyan égett agyagtapaszdarabokat szedtünk ki, amelyek kétségtelenül a kohó föld feletti felépítményéhez, palástjához tartoztak. A kemencefaldarabokon kívül trapéz alakú, lekerekített sarkú tapasztás is előkerült (16. ábra), közepébe épített fúvócsővel. Ez az agyagdarab szemmel láthatóan a kemence mellnyílásának elzárása céljából készült. Olvasztás alatt mellfalazatként is működött, amit bizonyít az elsalakosodott végű fúvócső és a tapasztás belső felületét fedő zöldes-szivacsos salak. Alsó részén, belül nagyobb salak is rá volt ragadva. Felső széle belül vékonyabbra van tapasztva és vörösesbarnára égve. Az egész agyagtapasztás külső oldala sárgás színű. Méretei: h. 16 cm, sz. 12 cm, v. 8 cm. E méretek (12 és 16 cm) a kemenceszáj, a mellnyílás valószínű méretét is mutatják. A szóban forgó tapasztás mellfalazat, fújtatótégla (Düsenziegel) volt. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy 1. kohónk 30 cm átmérőjű, kb. 70 cm magas, félig földbe süllyesztett vaskohó volt, előtte kis műhelygödörrel. Kora, a belőle vett archeomágneses méréssel kiértékelt minták szerint: 650 + 60. A kerámialeletek is a VII. századra, az avar korra utalnak. Archeomágneses mérést — kérésünkre — Tóth Judit fizikus (MTA Régészeti Intézet) alkalmazott először vaskohón a magyar kutatásban. A külföldi vaskutatásban is terjedőben van ez a datáló módszer. 32 Az 1975-ben feltárt tarjánpusztai 2. kohóból is mintákat vettünk. 33 122