Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I.

és az egész objektum rendeltetése homályban maradt. Lakás nem lehetett, kemencék nyomát nem találták, mégis nyilván a vasolvasztással volt kapcsolatban.

22 Véleményünk szerint mind a vasvári, mind a tarjánpusztai gödrök gazdasági rendeltetésű melléképületek voltak: Kerek alaprajzú tárolókunyhók. Nem kizárt azonban, hogy a kohászok ideiglenes pihenőhelyéül szolgáló kúpos kunyhók ezek. Mindkét esetben megfigyelhető ugyanis, hogy a kerek gödröt körülvevő cölöpök ferdén álltak, egymásnak támasztva a gödör középpontja felett képezhették a kúp csúcsát. E cölöpök természetesen csak a kunyhó vázát alkották. Erre vesszőből font sátor borulhatott, amely Tarjánpusztán — a paticsdarabokból ítélve — tapasztva is lehetett. Az állandóbb jellegű szállástól — munkavégzés céljából — távol tartózkodó szénégetők, mészégetők, pásztorok még az újkorban is hasonló kunyhókat használtak, s hogy hasonló kerek kunyhók az ősi időkben is előfordultak a magyarságnál, azt néprajzkutatóink bizonyították.

23 Az I. árkot az 1. gödörtől 130 cm-re Ny felé vágtuk át először. Az 50 cm széles, 30 cm mély árok (alja —105 cm mélységben) metszete (9. ábra 2.) ,,U" formát mutat, lekerekített. 1975-ben 30 m hosszan követhettük az árkot a patak felé. 1975-ben

24

, mikor új szelvényeket nyitottunk a területen, megállapíthattuk, hogy ez a dombtető közeléből levezető árok, amely ÉK—DNy-i irányban halad a patak felé — a dombosabb részen K felé kanyarodik. Ezt a 75/7. szelvényben figyelhettük meg. Az árok szélessége és mélysége a feltárt 37 m-es hosszúságban alig változott, bár itt a felszínnek is természetes lejtése van a patak felé, mégsem elsősorban vízlevezető árokra kell gondolnunk. Kezdettől fogva az volt a véleményem, hogy itt elsősorban valamit határoló árokrendszer9/a ábra. 1. gödör és a cölöplyukak. 1974. 118