Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Tomka P.: Angaben zum Bestattungsbrauchtum der Bevölkerung vom Kisalföld in der Awarenzeit. III.
66 A. Tocík, i. m. Holiare, Arch. SIov. Catalog! I. (1968.), IV. t. 1., V. t. 3—4., VI. t. 5., VII. t. 6., VIII. t. 1. 67 Uo. IX. t. 3. 68 Z. Cilinská, i. m., Nővé Zámky, Arch. Slov. Fontes VII. (1966.). A sírgödör (lovas sírokban) csak az ember oldalán volt lemélyítve a két végén, a lovas és a ló között fakorhadékot is megfigyeltek (22. sír). A 298. sírban a cölöpnyom már a jelentkezési szinten megjelent, de nem tartott a fenékig — ennek a szokástól eltérő funkciója lehetett. 94 sírban nem találtak semmi koporsóra utaló jelenséget. 69 Török Gy., i. m., Sopronkőhida, Fontes AH 1973., 32. 70 Török Gy., Avar kori sírok Pécelen, FA XXII. (1971.), 85—95. Pántokat is találtak, de nem. csak a kamráknál! A szláv domovina, tyeremok kérdéséhez: J. Eisner, i. m., Rukovet', 362. 71 L'. Kraskovská, Pohrebisko v Bernolákove, S1A X—2. (1962.), 425—476. A 93 sírból 21-ben fakonstrukció nyomai voltak, ha leszámítjuk a megfigyelhetetlen, bolygatott sírokat, az arány tovább imódosul. Előfordult lemélyített gödörfonma és padka is. 72 L'. Kraskovská, Slovansko-avarské pohrebisko pri Záhorskej Bysfcrici, Bratislava 1972. 262 sír, csak 10 sírban maradt fakorhadék, csakhogy a csontok is igen rossz megtartásúak, éppúgy, mint a szili temetőkben. Vaskapcsok és koporsószegek is előkerültek. 73 B. Chropovsky, Slovanské pohrebisko v Nitre na Lupke, S1A X—1. (1962.), 175— 240. 92 sír, csak ritkán került elő faszerkezet. Két esetben csak a sírfenéken találtak deszkát, kettőben oldalt, egyben oldalt, de 15 cm-rel magasabban, kettőben a váz alatt és oldalt is, egyben csak fölötte. A 87. sírból koporsót közöl a publikáció. 74 B. Chropovsky, Slovanské pohrebisko z 9. st. vo Vel'kom Grobe, S1A V. (1957.), 174—239. 138 sír, a váz alatt deszka 7 esetben, kétoldalt 6, fedve is 9 esetben. További sírban lemélyített gödörforma. Az edények helyzete nem mérvadó: a fényképen jól látható, hogy kibontva, kitisztítva állították a helyükre azokat. 75 A. Tocík, Flachgräberfelder aus dem IX. und X. Jahrhundert in der Südwestslowakei, S1A XIX—1. (1971.), 135—276. Trnovec nad Váhom: 528 sír, Ondrochov: 37 + 31, összesen tehát csak 68 sír (de a nagy temető különböző részeiről). Michal nad Zitavou: 32 sír (értékelhetővé a gondos feltárás teszi). Hurbanovo 75 sírja, illetve Tvrdosovce 24 sírja nagy temető része lehet, a minta nem szerencsés, nem reprezentatív. Ami az időrendi különbségeket illeti: Trnovec nad Váhom egyértelműen X. sz.-i (veretek, csüngők, csatok, gombok, kauri kagylók, sőt kengyelek és szablyák datálják). Hurbanovóról sem származik olyan lelet, ami a IX. sz.-i keltezést kikényszerítené, igaz, a X. sz.-i jelleg sem olyan nyilvánvaló. A sekély Ny— К tájolású sírok ezen a területen inkább relatíve késői, mint korai jellegzetességek. Ondrochov temetőjének van kétségtelenül X. sz.-i része, de kell, hogy IX. sz.-i is legyen, Tvrdosovcéról nem került elő megfelelően datálható régészeti anyag, de a tájolás még avar kori hagyományokat őriz. Végül a Michal nad Zitavou-i temető végre igazi IX. sz.-i temető (fülbevalók-hajkarikák, nyilak és kopjak, sarkantyú, a mélyebb sírok és a tájolás datálják). A Nyitra és Pozsony környéki temetőkkel együtt sajátos IX. sz.-i csoport kezd kibontakozni Dél-Szlovákia területén. Ezt a csoportot nyitrai csoportnak nevezhetjük, kérdésére más .tanulmányunkban kívánunk visszatérni. 76 V. Budinsky—Kricka, i. m. Skalica, Arch. Slov. FontesII. (1969). 77 Uo. 120. 78 Uo. 84—85., ill. 98. 79 Z. Cilinská, i. m. Zelovce, Arch. Slov. Catalogi V. (1973), 15. 80 A szlávoknál: J. Eisner, i. m. Rukovet', 362—366., a germánoknál: E. Salin, i. m. Les sepultures, 95—126. 81 A szkítákról összefoglalóan: T. Talbot— Rice, Les Scythes, 1958., 87—121. (az angol nyelvű eredeti francia fordítását használhattam). Kamrasírokban külön „tabernáculum-szerű építmény" a test felett, hordágy, illetve helyette többször valódi koporsó szerepel a leírásokban. A Kul-oba-i kamrában nyugvó előkelő fakoporsóját mitológiai jelenetet ábrázoló elefántcsont-faragás borította. T. Talbot— Rice ismertette a keleti szkíta kori nagy leleteket is (Pazirik stb.), ez utóbbiakhoz vö. még: С. И. Руденко, Культура населения горного Алтая скифское время, M— Л. 1953. С. В. Киселев, Древняя история южной Сибири, МИ А 9 (1949), 178—216. A Tyien104
