Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Domonkos O.: Magyarországi festőcéhek (II.)

kapjalak új szabályokat. Eszerint joguk lenne vidéki mestereket is felvenni a céhbe, kiknek a helybeliekkel együtt szabad a lenvászon és -fonál festése éppúgy, mint a selyem- és gyapjúárué. Másoknak viszont szigorúan tilos ilyen munkába ártani magukat. A házaló kereskedőknek, Késmárk város 1655-ös kiváltsága alapján, az országos vásárokon kívül tilos áruikat eladni, illetve csak nagyban legyen megengedve. De ... „als werden diese auch im Hinkunft vom Haussieren mit gefärbter oder gedruckter Leinwand, die auch von Verkauf derselben im kleinen an Wochen Märkten abzustehen haben. Werden zwar sämtliche Késmarker Bürger und Inwohner Leinwand, oder sonstige Waaren nur bey Késmarker Meister, unter sonstiger Confiscation, färben und drucken zu lassen, gehalten seyn,..." Mesterremeknek változatlanul az 1713-as előírásokat kívánják megtartani. A mesterek kötelesek kifogástalan munkát végezni a kártérítés terhe mellett.

43 Kérésüket támogatta a VT, hiszen olyan pontokat terjesztettek elő, amit más céhek mértéke szerint kívánnak hasznukra fordítani. A festők a városra kiosztott adóterhekből jelentős részt fizetnek be, a vidék legelső iparosai közé sorolandók. Megérdemlik a méltánylást annál is inkább, mivel ők, amikor évenként hatalmas mennyiségű vásznat szállítanak a pesti, debreceni és más városok vásáraira, s onnan jeles pénzösszegeket hoznak haza, s ezzel a helybeli lakatosokat, asztalosokat támogatják megrendeléseikkel. Ezen felül munkáról gondoskodnak a Szepes megyei adózóknak is, akik e terméketlen vidéken csupán gazdaságukból megélni nem tudnak. Megélhetésüket megkönnyítik azáltal, hogy a vásznat, amit ők nagy mennyiségben szoktak készíteni, a festők összevásárolják. így hát a közjó érdekében tesznek. A Tanács legmelegebben ajánlja a módosítási kérelem elfogadását.

44 A kérés teljesítéséről nincs tudomásunk. Az eperjesiek (1801—1864 között vezetett) jegyzőkönyvében múlt század elején egy részletes bejegyzés olvasható a remeklésről. Ez a három bányaváros (Körmöc, Selmec és Besztercebánya) céhlevele 8. pontjának teljes szövege. Nyilván tájékozódásul szerezték be az új céhszabályok kiváltása és kérelmeinek beadása idején. Meglepő azonban, hogy semmi szó nem esik a kékfestésről, az indigóról, jóllehet éppen ennek monopolizálásáért harcoltak a besztercebányaiak 1774—76 között a takácsokkal szemben. A szabályzat kimondja, hogy a kontárokat a három hegyi várostól tíz mérföldnyire el kell távolítani. Aki mesterjogot akar szerezni, annak két-három nap alatt kell remekét elkészítenie az elébe tett színminták alapján. ,,... l

mo solle Er als Schön Färber die 4. haubt Farben in der wolle machen, und zwar auf folgende 2. färb ige weise, 4 stück halbwollenes jedes in 7. oder 8. Ellen bestehend. Das Erste, der Wollene Faden lichtblau der leinene blau oder grün, das andere der wollene Faden grün, der leinene licht blau oder gold gelb. Das dritte der wollene Faden Echt Roth der leinene Weiss oder Schwefel gelb. Das 4.-te die Wolle Schwartz das leinene weiss oder Cameil Braun, alle 4. stück sauber ausgemangelt zu verkauffen. Secunder. Als Schwartz und beyferber soll Er 8 stück jedes im 12 Ehln leinwandt machen. Erstlich die 4. haubt Farben. 12 Ehln Lazur oder Violet blau. 12 Ehln Grass grün. 12 Ehln hoch Roth. 12 Ehln Schwartz, alle 4. st. sauber aufs wasser ausgemangelt zu verkauffen. Deto soll Er 4. st. Modi Farben authentisch machen. 12 Ehl. Silber oder Bleyfarb. 12 Ehl. Blümerant oder Coelester. 12 El

.. . Caffe oder Cameil Braun. 12 El. Orange oder Schwefel gelb. Alle 4. st. auf den Glanz ohne streichfehler zu verkauffen, so dann von 43 Arr. 16. 146. 44 Budapest, Egyetemi Könyvtár. Céhlevelek LXII. 1. 5 Arrabona 65