Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Balázs P.: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben
vagyon". 35 Könnyítés kérésére a tanácsot bízták meg. A vegyes ülés meghallgatta az adóhivatal jelentését a hátralékokról, majd felolvasták a helytartótanács rendeletét, amely szerint kereseti adót a városban lakó nemesek is tartoznak fizetni, nem adóznak azonban kölcsönadott tőkepénzüktől, s az adókönyvekből a rájuk kirótt haszonvételi adót törölni kell. Ugyancsak állást foglaltak abban a régóta vitatott kérdésben is, hogy a háztulajdonos nemesek kötelesek a katonabeszállásolás terheit viselni, illetve ezt a terhet pénzben megváltani. A vegyes ülés — talán a megjelent nemesek csekély száma miatt — úgy határozott, hogy a fenti határozatok ismertetése céljából a nemeseket össze kell hívni, miáltal a régi ellentét elsimíttatván, polgárok és nemesek egyesült erővel dolgozzanak a köz javára. Ugyanez a vegyes ülés elvetette a szappanos-, gyógyszerárus-, festő-, lakatos- és magyar vargacéh adómérséklés iránti kérelmét, s úgy határozott, hogy csekély változtatás mellett az elmúlt évi összegű adót kell fizetniük. Nem járt eredménnyel a sertéskereskedők azon igyekezete sem, hogy a sertésaklok és -szállások céljára használt ingatlanaik után a szántóföldekre, ne pedig a házakra kivetni szokott adót fizessék. A vegyes ülés állásfoglalása szerint ugyanis e földek a legjobban jövedelmeznek, s „előbbi természetűket vesztvén más alakot öltenek". 36 1846 márciusában a választóközönség vegyes ülésre felvétetni rendeli a nádor fél évszázados jubileumi ünnepségeivel kapcsolatos rendezvények és kiküldetések megtárgyalását. 37 A következő — még ugyanebben a hónapban tartott — ülésén a választóközönség a püspöki hídvám és a vásárpénzek megváltása tárgyában kötendő egyezséget utalja vegyes tanácskozás elé. 38 Bár e vegyes ülések munkájának és a városigazgatásban betöltött szerepének értékelése még további adatfeltárást igényel, az eddigiek alapján azt kell hinnünk, hogy a választóközönségnek elsősorban a vezető tisztségviselők szakértelmére volt szüksége, egyúttal a tárgyalt kérdésekben a belső tanáccsal a felelősséget is meg kívánta osztani. A választóközönség a tisztújítások keretében saját maga egészítette ki sorait. A választás életfogytiglanra szólt, de elveszítette tagságát az a személy, akit szenátorrá választottak meg. Olykor egy-egy választópolgári hely lemondás útján is megüresedett. 1829-ben Czech Györgyöt, aki már magatehetetlen aggastyán volt, azért beszélték rá a választópolgárságról történő lemondásra, hogy ezáltal János fia — a vérrokonsági akadálytól megszabadulva — szenátori helyét megtarthassa. 39 A tisztújításokat Győrött még a XVIII. század fordulóján is évenként tartották, s az 1743. évi kiváltságlevél is az évenkénti Szent György-napi bíró- és tanácsosválasztási jogot erősíti meg. 40 A XIX. század első felében elvben a kétévenkénti restaurációra tértek át, de a gyakorlatban még ezt sem tudták megtartani. 1821-ben a választóközönség felkéri a tanácsot, hogy a restauráció engedélyezését — két esztendő már majdnem eltelvén — felsőbb helyen sürgesse meg. 41 A polgári forradalom előtti tisztújítások már 5 évenként (1836, 1841 és 1846) követték egymást. 35 A porta a.királyi adó kivetésének eszmei alapja volt. összehasonlításul megjegyezzük, hogy Debrecen portáinak száma 1836-ig 45 volt, akkor portáinak számát az országgyűlés 41-re szállította le. Komoróczy: Városigazgatás... 31—33 36 GySmL:l. Győr város tanácsülési jegyzőkönyve. 1844. nov. 22-i 4615. sz. 37 GySmL:l. Győr város választóközönségének jegyzőkönyve. 1846. márc. 4-i 14. sz. 38 Uo., 1846. márc. 27-i 17. sz. 39 OL Ht. Dep. Civ. 1829. évi 26/75. sz. 40 Csizmadia i. m., 119. és Szávay i. m., 68—89. 41 GySmL:l. Győr város választóközönségének jegyzőkönyve. 1821. aug. 3-i 5. sz. 230
