Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Balázs P.: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben

kereskedők, iparosok. A tisztviselőknek, ide értve a szenátorokat is, már általában értelmiségi foglalkozásúaknak kellett lenniük. Mindez azonban Győrött nem jelenti azt, amit Dóka Klára Pestről megállapított, hogy a hivatalnokréteg mindjobban önállósult volna.

28 A fentebbiek is eléggé szemléltetik, hogy a belső tanács munkájában alá volt rendelve a választóközönségnek, a későbbiek folyamán pedig még látni fogjuk, hogy a főbb hivatalnokok megválasztása, illetve újraválasztása mennyire a választóközönség akaratától függött. Nyilvánvaló, hogy a két testület egymáshoz való viszonyában előfordultak súrlódások, időnként egyensúlyi eltolódások. 1846-ban, amikor a választóközönség és a tanács Esterházy Károly főispánt és Sztankovits János püspököt a város díszpolgáraivá választotta, a Pesti Hírlap győri tudósítója külön kiemelte, hogy a két testület között „békés egyetértés látszik uralkodni".

29 Ez a megjegyzés azt is sejteti, hogy együttműködésük nyilván nem volt mindig probléma- és zökkenőmentes, s a további kutatások még sok új motívumot hozhatnak felszínre. A belső tanács gyakrabban ülésezett a választóközönségnél. Ezeken a majdnem hetenként tartott tanácskozásokon a főbíró elnökölt, s a megtárgyalt ügyek száma esetenként 50—100 között mozgott. Ezek zömét azonban a már fentebb említett kurrens közigazgatási ügy alkotta. Példaképpen megemlítjük, hogy az 1844. november 22-i ülésen a belső tanács 63 (4558-tól 4620. számig) ügyet tárgyalt. Ha a tárgyalt ügy a város gazdálkodásával vagy javainak kezelésével kapcsolatos, kikérik a választóközönség véleményét. így pl. Zánthó Mihály volt országgyűlési követ napidíjának meghatározását a tanács „ajánlólag" terjeszti a választóközönséghez.

30 Späth György és Lukardy Sebestyén kérelme, akik városi tulajdonban levő területből akarnak telkükhöz vásárolni, a választóközönséggel „véleményadás végett közölni rendeltetik".

31 A gazdasági választmány azon elhatározásába, hogy a bor utáni helypénzszedési jogot és 4 úti vám haszonvételét 1845-re ismét bérbe adja, a tanácsnak nincsen beleszólási joga, csupán az ügy adminisztrálásáról gondoskodik: dobszó útján közzéteszi és a bérbeadásról a szomszéd városokat is értesíti.

32 A választóközönség indítványára foglalkozik a tanács Szodfridt József földjének „lapályosításával", mert különben a föld a temetőfalat megrongálja. A tulajdonossal való egyezkedésre kiküldött bizottságban a választóközönség képviselője is jelen van.

33 _ A választóközönség és a belső tanács olykor vegyes tanácskozást is tartott. 1835. október 22-én a főbíró, a polgármester, 4 szenátor (tanácsbeli), a fő- és aljegyző, továbbá a választóközönség részéről az első és másodszószóló és 9 ,,hatvanszemély" együttülése a városba történő borszállítás kérdését vitatta meg.

34 1844. november 18-án a választóközönség, a belső tanács, valamint a helybeli nemességből 42 személy (többségükben polgárok és foglalkozás szerint gabonakereskedők) kap meghívást vegyes ülésre (a meghívott nemesekből csak nyolcan jelentek meg). Ezen a tanácskozáson az 1844/45. évi királyi és házi adó kivetését tárgyalták meg, és úgy határoztak, hogy a királyi adó minden forintja után házi adóként 20 krajcárt kell fizetni. A nemesek felvetették, hogy Győr, amelynek sem városfalai, sem egyéb mellékes haszonvételei nincsenek, s az átvonuló katonaságról is állandóan gondoskodnia kell, a „28 portákkal fölötte terhelve 28 Dóka i. m., 229—230. 29 Pesti Hírlap 1846. jan. 18-i (609.) sz. 30 GySmL:l. Győr város tanácsülési jegyzőkönyve. 1844. nov. 22-i 4593. sz. 31 Uo., 4594. és 4607. sz. 32 Uo., 4617. sz. 33 Uo., 4595. sz. 34 OL Ht. Dep. Civ. 1835. évi 26/27. sz. 229