Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
T. Szőnyi E.: A győri „Homogödri” római kori temető (I.)
írod., Gabler D., Arrabona legkorábbi sigillatái, Arrabona 9 (1967) 38. A temetőből származó egyéb leletanyag közlését az Arrabona következő számában tervezzük. 14 A leletek tárgycsoportonkénti vizsgálata Az előkerült, ill. azonosítható leletanyag legnagyobb része kerámia, ezért vizsgálatunkat ezzel kezdjük. Urnák. Mindössze egyetlen darabot tudtunk bizonyossággal az 55. sírhoz kötni. A darab teljesen szokványos, a nyugat-pannoniai római kori temetőkben a legelterjedtebb forma, Győrből a Kálvária-temetőből és a Nádorv árosban feltárt kora római sírokból egyaránt ismerjük, a II. század közepéig van használatban. 13 Bögrék, poharak. Szürke, körteforma testű, kihajló peremű, érdes felületű bögrék általánosan ismertek kora római temetőkből, szűkebb korhatározásra alkalmatlanok. Anyaguk és formájuk megegyezik az urnákéval. 10 A 60. sírból származó hasonló formájú darab mérete szerint már inkább a fazekakhoz sorolható, érdekessége a hasán körülfutó plasztikus bordán levő fogaskarcolt dísz. Az egykorú feljegyzések szerint urnának használták — hamvakat találtak benne. Sokkal finomabb anyagú és kidolgozású a 46. hamvasztásos sír szürke pohara, amely az Észak-Itáliából importált barbotin- és fogaskarcolt díszes csészék nyúlánkabb változata. Ezeknek az edényeknek a használata az I. század végén és a II. század első felében általános Pannoniában 17 . Szintén az import poharak csoportjába sorolható kis fehér bögrénk, melyet a 26. csontvázas sírból ismertettünk. A temető területének széléről, az agyagrétegből — a hamvasztásos sírok mélységéből — származó, hordó alakú raetiai pohártöredéket díszítése a Drexelféle 1. csoportra határozza meg, 18 a bevonat színe azonban a szokásosnál jóval világosabb. Hasonló formájú és díszítésű darabokat Savariában is készítettek a II. században. 19 Egyetlen töredékes példány alapján azonban nem merjük biztosan állítani, hogy a savariai műhely termékeit Arrabonában is árusították. Formáját tekintve egészen különleges a 43. hamvasztásos sírból származó füles bögre, amelyhez hasonló másik példány is szerepel a sírleírásokban. (21. hamvasztásos sír, 2. lelet.) Ez utóbbi nincs gyűjteményünkben. A technika (agyagszemdíszítés, horpasztásszerű „bevagdalt" díszítés, szín) alapján azonban 14 A temető egyik kősírjának anyagából származó szerves maradványok vizsgálatát Szalay Zoltán végzi, eredményeiről szintén következő cikkünkben számolunk be. 15 Elterjedésére, datálására: Bónis É., A császárkori edényművesség termékei Pannoniában (Edényművesség) Diss. Pann. II. 20. (1942) 11. o. IV. t. 2., T. Szőnyi E., Arr. 15 33—34. 16 Bónis É., Agyagművesség, XVIII. t. 27., Schörgendorfer A., Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer, Brunn— München— Wien 1942. 188., T. Szőnyi E., Arr. 15 26—27. és 37. o. 64. j. 17 T. Szőnyi E., Észak-Itáliából importált császárkori agyagcsészék a győri Xántus János Múzeumban. Arr. 14 (1972) 25. 18 Drexel F., Faimingen ORL 66 c 78. sköv. 19 E. T. Szőnyi, Zur Verbreitung und Herstellung der sog. rätischen Keramik in Pannonién. AAH 25 (1973) 97. 26
