Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9

rek, diplomaták nem tudják visszaadni a népnek a békét. — ... A béke kierőszakolását nem várhatjuk már azoktól sem, akiknek ez a kötelességük volna, hiszen látnunk kellett, hogy a világ proletárjainak közös érdekeit szolgáló egyöntetű elhatározás sem tudott megszületni Stockholmban ... — Munkástársak ! Csak egyetlen erő tudja megváltoztatni a világot, s ez az erő tudja a kitűnően megszervezett nemzetközi reakciót legyúrni! Ez a nemzetközi proletárság egyöntetű forradalmi békeakciója!"

35 Az első döntő lépést ebben az irányban a Lenin által vezetett bolsevikok, a pétervári felfegyverzett munkások és katonák tették meg, amikor 1917. november 7-én megbuktatták az Ideiglenes Kormány uralmát, tagjait letartóztatták, és a még aznap összeült II. Szovjetkongresszus kezébe adva a hatalmat, az oroszországi proletariátus diktatúrájának alapját vetették meg. A szocialista történelemírás ezt a fordulatot a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom" győzelmi napjaként jegyezte fel és tartja nyilván azóta is, okulásul az egész világ, de elsősorban ama népek számára, amelyek még az imperialista rendszerek nyomasztó igája alatt szenvednek, illetve tengődnek. A bolsevikok hatalomátvétele és csakhamar megindított békeakciója nálunk, Magyarországon is óriási hatást gyakorolt a frontok vérzivatarában ekkor már hiába harcoló katonák hangulatára és az itthon nyomorgó munkásság, a dolgozó magyar nép politikai magatartására. Még az MSZDP hivatalos lapja, a Népszava is az alábbiakat közölte november 9-i számában: „Megint nagy események történtek Oroszországban. A bolseviki agitáció többségre jutott a proletár tömegekben, a munkástömegek pedig új forradalommal hatalomra lendültek Pétervárott. — ... Beláthatatlan nagy jelentőségű események ezek. A márciusi forradalom most e novemberi napokkal érett meg teljesen; ...a most induló új forradalom tisztára proletármozgalom és egészen rövidre, csak alaptényeire redukálva, három fontos célt tűz maga elé ez a program: 1. A proletárság diktatúrája, 2. A rögtönös békekötést, 3. A gyárak és földek szocializálását." A befejező sorokat törölte a cenzúra.

30 — De csakhamar helyileg is fel lehetett mérni az események kihatását, miután november 27-én a Lloyd nagytermében a szociáldemokrata pártértekezlet — a rendőrhatósági jelentés szerint mintegy 250 férfi és női munkás jelenlétében — hallgatta meg Wajdits Béla beszámolóját a két nappal korábban megtartott budapesti pártkongresszus határozataival kapcsolatban. A szónok bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az orosz munkásság átnyújtotta a frontokon békejobbját, és a budapesti munkásság célja az volt ezzel a kongresszussal, hogy figyelmeztesse a kormányt, hogy ezt a békejobbot el kell fogadni, mert a háború továbbfolytatása céltalan és bűnös cselekedet lenne. — Majd beszédét így folytatta: „A közélelmezési politika csődöt mondott és közéheztetési politikává vált, melyet a maximálás is helytelen irányban támogat. A burgonyát, lisztet kezelési költségekkel drágítják, melyek nagy részét azután különféle tiszteletdíjakra fordítják. Ezen állapotok megszüntetését csak az általános titkos választójog törvénybe iktatásától és gyakorlásától várhatjuk, mely hivatva lesz a parlament fertőzött légkörét is megtisztítani. — Az új kormány épp oly erkölcstelen, mint a régi, mert Tisza nyílt ellensége volt a választójognak, a jelen kormány pedig választójogi kormánynak vallja magát, de minden előbbre való neki, mint a választójog törvénybe iktatása. Ügy látszik a régi koalíció szelleme visszatér. A kongresszus azonban figyelmeztette a Wekerle35 Galántai J., i. m., 348. 36 MMTVD V. köt. 13—14. 252